Popper Péter - Gondolj rám

Hányszor láttalak már könnyel arcodon,
láttam mázsás súlyt is csöppnyi válladon.
S tudtam, bármit tennék, nem fogadnád el.
S hagynom kell.

Hányszor látom azt, hogy rossz irányba mész.
amikor érzem azt, hogy nem tudod mit érsz.
És csak nézhetem, mert úgysem hinnéd el.
S várnom kell.

Most már úgy rohansz, hogy kezed nem fogom
S én csak sejthetem mi vár.
És csak így, csendben kérhetném,
(hogy) minden új napon
míg tőlem távol jársz….

Gondolj rám
gondolj rám
gondolj rám, és mindig megtalálsz.
Csak arra kérlek,
néha gondolj rám.

Valaki más is hallja szíved hangjait,
Valaki másra bízod féltett titkaid
És ha mégsem őrzik, hogy mondhatnám el?
Hagynom kell.
Várnom kell!

Most már úgy szaladsz, hogy kezed nem fogom
S én csak sejthetem mi vár.
És csak így, csendben kérhetném,
(hogy) minden új napon
míg tőlem távol jársz….

Gondolj rám
gondolj rám
és mindig megtalálsz.
Csak arra kérlek,
néha gondolj rám.

Mindegy, hogy hol vagyok, hisz nincsen távolság,
hallom a hangodat a fél világon át.
Valahogy ott leszek majd, még ha nem is látsz…
bárhol jársz, bárhol jársz…

Gondolj rám....