Kowalsky meg a Vega - Ezt neked!

Hajszálon múlik csak, egy penge élen jár az,
Hogy az ember hős vagy áldozat lesz
Ne fogadjon rá senki
Múlnak az évek,
Bár idővel szépek
De akkor mikor tapossa, csak gyűlik a sok ránc

Ó, a pesszimizmus bűn, amitől férges a mag
Bármilyen frankó is a föld, a hajtás rothadt marad

Ne mondd, hogy vége, kész, te feladod az álmodat
Törlöd a számodat, zárod a záradat
Ne mondd, hogy jó neked a langyos, meg a tré
Ne mondd, hogy már úgysem megy, már el van tojva ez az egész,
Meg hogy nem angyal vagy és ne szeressek beléd!

Na, azt már nem! Ezt neked!

Nem vak vagyok én se, csupán fűt egy ideál
Azt mondom: nem fél térdre rogyott, hanem fél térden még áll!
Gyújts, fényt ahol sötét van!
Légy jó!
Nézd el, hogy ha hibáztam! Ahogy én neked,
Ha végletekben megy, legyen a jobb!
Építs egy új világot, kedves, hidd el a régi leomlott…

Ne mondd, hogy ennyi, itt már meszelték az álmokat
Egy ágy maradt, amin altatnak
Ne mondd, hogy elég a langyos meg a tré!
Ne mondd, hogy már úgysem megy, már el van tojva ez az egész
Meg hogy nem angyal vagy és ne szeressek beléd!

Ref.:
Inkább a szívem törjön szét, mint hogy megfagyna még
Ezt, ezt, ezt, ezt neked!
Inkább a szemem vedd, ha a balga szépet soha nem lát
Ezt, ezt, ezt, ezt neked!
Ne mondd, hogy adjam fel, fogom a kezed!
Nem hagylak el, bárki mérget vehet erre!
Ne mond, hogy a Paradicsom mese, ez meg valóság!
Azt már nem, ezt neked!

Pár percen múlik néha, de túl gyorsan lejár
Kérdés: repülni is mersz vagy zuhansz, mint egy zsák?!
Futnak az évek, de csak akkor szépek
Ha nem csak célozni tudsz, töltényed is van hozzá
A letargia bűn, amitől fátyolos az ég
A kékje nem látszik a lényeg, pedig éppen attól szép

Ne mondd, hogy ennyi, itt már meszelték az álmokat
Egy ágy maradt, amin altatnak
Ne mondd, hogy elég a langyos meg a tré!
Ne mondd, hogy már úgysem megy, már el van tojva ez az egész
Meg hogy nem angyal vagy és ne szeressek beléd!

Ref.:
Inkább a szívem törjön szét, mint hogy megfagyna még
Ezt, ezt, ezt, ezt neked!
Inkább a szemem vedd, ha a balga szépet soha nem lát
Ezt, ezt, ezt, ezt neked!
Ne mondd, hogy adjam fel, fogom a kezed!
Nem hagylak el, bárki mérget vehet erre!
Ne mond, hogy a Paradicsom mese, ez meg valóság!
Azt már nem, ezt neked!