Szenes Iván - Napoleon

Én elismerem mindörökre ezennel,
Hog nem tudtam mit kezdeni a kezemmel,
Míg Talma a színész nem találta ki,
Hogy e pózban van valami napoleoni.

De beláthatja mégis a világ,
Nem tarthattam így a kezem egy életen át,
Hát...

Rátettem a kezemet Szíriára, Illiriára, Itáliára,
Rátettem a kezemet Ausztriára a bécsi burgra Wandeburgra,
Trombita szól, harsan a kürt, mellém áll majd jó atatürk.

Rátettem a kezem a Visztulára,
Szaragósza néháány tiszturára,
Belgiumra, Hollandiára,
Rátettem a kezemet minden tájra.

Sohase volt íly nagyhatalom,
A pápa is eljő, ha én akarom.
Hogy még se vagyok maradéktalanul boldog,
Mert nem mindenhol állnak ilyen jól a dolgok.

Ó Mr. Wellington How do you do?
Köztünk lesz még egy háború.
Akár az angolna, csúszik az angol ma,
De mégis eljutok londonba.

Az ütő kártya uraim nekem lett kiosztva,
Nem tudom, hogy mi jön előbb London-e, vagy Moszkva?

Elmegyek Moszkvába látogatóba,
Teszem majd a cárnál a tiszteletem,
Mivel, hogy egy vendég nem megy üres kézzel,
Magammal viszem majd a hadseregem.

Elmegyek Moszkvába látogatóba,
A seregem úgyis rég kutyaggolt.
Megmondom, hogy cár úr, vegye tudomásul,
A Nagy Frigyes hozzám képest kisfiú volt.

Elmegyek Moszkvába látogatóba,
Szeretem a villám háborúkat,
Én leszek az első, talán az utolsó,
Aki megtáncoltatta az oroszokat.

Na ne igyunk előre a medve bőrére...