Szikora Róbert - Szívszilánkok 1.

a) Asszony, aki...

Asszony, aki tolja maga előtt a világot, földgömb a pocakja - E csodát soha meg ne szokd! Asszony, aki tolja maga előtt a világot, földgömb a pocakja - E csodát soha meg ne szokd!

b) Ami van, az van

Ami van, az van, ami nincs, az nincs.
Ha nincs szabadság, lesz bilincs.
Ami nincs, az nincs, ami van, az van.
Már nincs vasfüggöny, van kerítés.
Ami volt, az volt, ami múlt, elmúlt.
Az elvtársból Úr, mindent lenyúlt.
Ami lesz, az lesz, a mundér kötelez.
A jövő előttünk, kinek az, kinek ez.

c) Kisméri

Többé már nem megyek én a Thökölyn a Keleti felé,
A szív már csak felméri, hogy nincs az, ugye Kisméri.
Többé már nem megyek én a Thökölyn a Keleti felé,
Nem tudnék ránézni a házatokra, Kisméri.
(Így) Többé már nem megyek én a Thökölyn a Keleti felé,
Az emléked megéri, de az árát is megkéri.

d) Mocsok voltam

Kis mocsok voltam, ezt szívből meg is bántam.
Betéptem, s a kocsit telerókáztam.
Fogtad a fejem, amíg jobban lettem,
Valamit ittam, valamit ettem…

e) Vonatozás

Fut a sínen sok derék kerék,
robog a kabin, benne Te, meg én.
Sok kis ablak, fényes szemek,
Vonatozni viszem a szerelmemet.
Nemek közt dúl néminemű nemi harc,
Mozog az egész hóbelebanc.
Extrán szexi, s minden vidám,

Az egész olyan, mint egy Csikidam.