Bródy János - Ha megnyitod a szíved

Ha érzed, hogy valami még hiányzik,
Hidd el a baj csak az lehet, hogy nem vagy itt.
Nem vagy itt, mert gondolatban messze jársz,
De egyszer még tudom, hogy megtalálsz.

Mért ne lehetne szerencséd,
Ne szólj, te csak jöjj el, ha szeretnéd.

Mindenből megkapod majd azt, ami kell
És nem kell majd törődnöd semmivel
Szédülni fogsz kicsit, de nagyon jó
Lesz majd és semmihez sem hasonló

Hát mér’ ne lehetne szerencséd,
Ne szólj, te csak jöjj el, ha szeretnéd

Ha megnyitod a szíved, tudom, hogy rád talál
A titkos édes érzés, mely köztünk körbejár
Mert egyszerű a képlet, csak megfejtésre vár
Ha megnyitod a szíved, tudom, hogy rád talál

Hát jöjj el, ha érzed már, hogy szeretnéd
Ha úgy érzed, hiányzik neked még
Egy mindennel felérő pillanat
Mi nem múlik el, örökre megmarad

Hát miért ne lehetne szerencséd,
Ne szólj, te csak jöjj el, ha szeretnéd

Ha megnyitod a szíved, tudom, hogy rád talál
A titkos édes érzés, mely köztünk körbejár
Mert egyszerű a képlet, csak megfejtésre vár
Ha megnyitod a szíved, tudom, hogy rád talál

A szív, ha nyitva áll, már az érzés megtalál
A szív, ha nyitva áll, már mélyen benne jár
A szív, ha nyitva áll,
A szív, ha nyitva áll,
A szív, ha nyitva áll, már mélyen benne

Mért ne lehetne szerencséd,
Ne szólj, te csak jöjj el, ha szeretnéd

Ha megnyitod a szíved, tudom, hogy rád talál
A titkos édes érzés, mely köztünk körbejár
Mert egyszerű a képlet, csak megfejtésre vár
Ha megnyitod a szíved, tudom, hogy rád talál
Ha nyitva a szív, tudom, az érzés megtalál
Ha nyitva a szív, tudod, az érzés megtalál
Ha megnyitod a szíved, tudom, hogy megtalál
Ha megnyitod a szíved, tudom, hogy megtalál