Sipos F. Tamás - Kell a szerelem

Mílyen érzés ez belül,
a lelkem miért kényszerül
újabb szárnyalásra?

Mond hol a kezdet és a vég,
miért van az, hogy nem elég egy
egész élet egymásra, miért?

Miért van úgy, hogy űz a vágy?
Miért remegsz ha újra látsz?
Mért nem gonolok másra?

Mért vagy nekem a tűz a jég?
Miért lesz egy a föld s az ég?
Szívem mond el, mond el miért?

Refr.:
Mert kell a szerelem, kell hogy valakire várj.
Talán a szerelem még úgy is jó ha fáj.
Mert kell a szerelem, kell hogy valakire várj.
Talán a szerelem még úgy is jó ha fáj.

Mi jöhet mi vár ma rám?
Egy könnyel mindet rózsa álgy,
csak bízzunk egymásban.

Testünk és lelkünk összefort,
Érintésed elsodort.
Szemed csillagfényből volt.

Szerelmünk megváltást igér,
Sosem lesz úr többé a tél,
Minden percünk egy új nap.

Ha végtelen a szenvedély,
Úgy nem maradhat más esély.
Szívem mond el, mond el miért?

Refr.:
Mert kell a szerelem, kell hogy valakire várj.
Talán a szerelem még úgy is jó ha fáj.
Mert kell a szerelem, kell hogy valakire várj.
Talán a szerelem még úgy is jó ha fáj.

Dü-dü-dü-dü-dű, dü-dü-dü-dü-dü-dü-dű
Dü-dü-dü-dü-dű, dü-dű-dü-dü-dü-dű
Dü-dü-dü-dü-dű, dü-dü-dü-dü-dü-dü-dű
Dü-dü-dü-dü-dű, dü-dű-dü-dü-dü-dű

Refr.:
Mert kell a szerelem, kell hogy valakire várj.
Talán a szerelem még úgy is jó ha fáj.
Mert kell a szerelem, kell hogy valakire várj.
Talán a szerelem még úgy is jó ha fáj.

Kell a szerelem, kell hogy valakire várj.
Talán a szerelem még úgy is jó ha fáj.
Kell a szerelem kell, hogy valakire várj.
Talán a szerelem még úgy is jó ha fáj.