Dr. Fehér Eszter - Szép város Kolozsvár (Zsuzsa Mihállyal)

Ez nem vicc, ez mámor,
ez izé, ez Ámor,
ez itt van és áldozatra vár.
Becsület szavamra,
meg vagyok zavarva,
a szívem az ide, oda jár.

Mi ennek a kulcsa?
Ez mégis csak furcsa,
hogy ilyen gyors tempóban imád.
Ez szép is, de hogyan hihetném is,
gyanakodva kell mégis
fogadnom a szavát.

A bátrak ajtóstul neki vágnak,
és győzelemre várnak.
Figyelj hát!

Szép város Kolozsvár, majd ott lakunk a Szamosnál,
Jöjj hát, mért haboznál? Angyalkám gyere már!
Légy sorsom szerencsém, légy a takaros menyecském,
a szőke Szamosnál kis fészkünk vár!

Az édes reménység, a havasokon fehérség,
s a bércek hegyén a zöld fenyő erdő vár.
Szép város Kolozsvár, majd ott lakunk a Szamosnál,
ahol minden piros, fehér, zöldben jár!

Ön pompás udvarló,
csak heve nem gyarló,
és roppant behízelgőn dalol.

Ez Ámorra rávall,
mert ismert nyilával
valóban megcélzott valahol.

Már én csak azt mondom,
álljunk meg e ponton,
s a többit, azt mellőzzük talán.
Mert félek, hogy nem kap helyet mégsem,
minden művelt és képzett
családnak otthonán.

Az illemet most is betartom,
és tovább is kitartom.
Figyeljen hát!

Szép város Kolozsvár, majd ott lakunk a Szamosnál,
Jöjj hát mért haboznál? Angyalkám gyere már!
Légy sorsom szerencsém, légy a takaros menyecském,
a szőke Szamosnál kis fészkünk vár.

Az édes reménység, a havasokon fehérség,
s a bércek hegyén a zöld fenyő erdő vár.
Szép város Kolozsvár, majd ott lakunk a Szamosnál,
Hol minden piros, fehér, zöldben jár!


Az édes reménység, a havasokon fehérség,
s a bércek hegyén a zöld fenyő erdő vár.
Szép város Kolozsvár, majd ott lakunk a Szamosnál,
Hol minden piros, fehér, zöldben jár!