Tibbah - Érzem, hogy élek (feat. Essem x Phat x Dj Fegz)

Tibbah:
Átlagos kölyök voltam, hatalmas álmokkal,
A gyerekszobám fala körbe ragasztva sztárokkal,
Fiatalon én is sokat bajlódtam a számokkal,
Ma a számunkkal szedjük a a házat szét a csávókkal,
Súgták rólam, amit járok a szar út,
Ma körbenézek testvér, csak tisztelet és salute,
A földön fekszenek kiket az élet lefúj,
Én egész éjjel talpon tartom ma is a lebújt,
A szavam musztáng fusson szét minden póni,
Minden gyerek tudja oda basz a győri holmi,
A zeném öröm nem a kenyérért kell tolni,
A minősége kiváló, nem low budget bóvli,
Az életemről írok nem pörgök rá a kamra,
Amikor ti alszotok én akkor állok talpra,
Ma húsz éves a klikkem a Bloose Broavaz falka,
Minden reggel büszkén nézek fel a napra.

Refrén:
Akkor is felállok, ha a sors(om) letaszít,
Űzöm és hajtom, ahogy bennem ver a szív!
Tudom, hogy mit akarok és tudom mennyit érek,
Hogy az enyémből nem engedek, de máséból sem kérek!
Van, hogy nem számít semmi, csak a pénzek,
De van, hogy még annál is többet ér a lélek,
A saját életem feletti hatalomra vágyom,
Mert addig érzem, hogy élek míg az álmaimat látom!

Essemm:
Szóljon a betonból mi mögött húsz tavasz,
Leköröztem párat, ki azt hitte túl ravasz,
Sok a kula-brigád és kevés a cool-szakasz,
Itt minden ugyanaz, GRG, Bloose Broavaz,
Milyen új hullám, a rozsda eszi a magnót,
Nem tudom mióta nyomom, nem vezettem naplót,
Csak tiprom a padlót, de bárhogy is alakult,
Mindig volt ki azt mondta, hogy figyeld a taplót,
Itt a nyugati régió, mi sok határon túl ment,
A kultúra nem eladó, nem lesz semmilyen új rend,
A pincéből ne mondjátok, hogy voltatok túl fent,
Itt minden tömb úgy zeng, mint régen és újfent,
A stage mindig lángol, itt a BB-GP,
A műfaj a népé, téged vigyen a tv,
Nincs igazabb a ténynél, valósabb minden érvnél,
Ilyen ez a térfél, erősebb minden évnél

Refrén:
Akkor is felállok, ha a sors(om) letaszít,
Űzöm és hajtom, ahogy bennem ver a szív!
Tudom, hogy mit akarok és tudom mennyit érek,
Hogy az enyémből nem engedek, de máséból sem kérek!
Van, hogy nem számít semmi, csak a pénzek,
De van, hogy még annál is többet ér a lélek,
A saját életem feletti hatalomra vágyom,
Mert addig érzem, hogy élek míg az álmaimat látom!

Phat:
Uraim és hölgyeim, se cégeim, se földjeim,
De így is átrepülök M.o. hegyein és völgyein,
Régen mind kinevetett, ma mind előre köszönnek,
Kösz de nem én adtam soha táptalajt a közönynek!
A közösbe, ha nem volt semmink is ott voltunk egymásnak,
Aztán amikor potyogni kezdett is dobtuk egy tálba,
Minden centi után éreztük, hogy közelebb a cél,
Ha az óra körbe ért is hittük előbb-utóbb földet ér AZ ÁLMUNK!
Lehet nincsen Gucci öv, se Vuitton táska,
De ti lassan eltűntök mi meg még mindig futunk bástya!
(Mi van te?...) és húsz év múlva is így lesz,
A testvériség örök, nem számít ellenünk ki mit tesz!
Üres gyomorral meg tele zsebbel is,
Az égen a Bloose lobogó, feláltunk vérző sebbel is!
Már semmi nem a régi, elkerülhetetlen változni,
De változatlanul hisszük, hogy merjünk nagyot álmodni!

Refrén:
Akkor is felállok, ha a sors(om) letaszít,
Űzöm és hajtom, ahogy bennem ver a szív!
Tudom, hogy mit akarok és tudom mennyit érek,
Hogy az enyémből nem engedek, de máséból sem kérek!
Van, hogy nem számít semmi, csak a pénzek,
De van, hogy még annál is többet ér a lélek,
A saját életem feletti hatalomra vágyom,
Mert addig érzem, hogy élek míg az álmaimat látom!