Farkasházi Réka és a Tintanyúl - Összefújt a szél

Volt idő, mikor még csak álom volt a dal,
Amit ma elhoztam, gyere ülj mellém a tűznél

Elmesélem, hogy lett a bandánkból család,
Addig őrizd jól a lángot, ki ne aludjék!

Egyszer volt, hol nem, én még emlékszem
Született egy dal és tudtam én
Vár az út, ha már összefújt minket a szél.

Vártunk rá, ha késett
De ennek ellenére szívből szólt az ének

Ő meg jött időben
Fagyban és sárban, vagy ha fújt.

Írt már dalt az ősznek,
Télnek, Tavasznak, hatszáz hertznél vágni kéne

Őt meg, jobb, ha nézed
Hol mit hagy el, míg tart az út.

Telnek múlnak évek, azt mondja, nem cserélne
Mással, a világ összes kincséért se.
Játszunk, míg gyerekből felnőtt leszel, és azon túl.


Sokszor útra keltünk, volt, hogy lassan, mert a hó
Esett mi nem száguldunk, csak, ha messze a kórház.

Néha szótlanul, néha mérgesen, és volt
Olyan, hogy a buszban írtunk dalt, koncert után

Egyszer volt, hol nem, én még emlékszem,
Született egy lány és tudtam én:
Egy nyár múlik el, s összefúj minket a szél





Vártunk rá, ha késett
De ennek ellenére szívből szólt az ének

Ő meg jött időben
Fagyban és sárban, vagy ha fújt.

Írt már dalt az ősznek,
Télnek, Tavasznak, hatszáz hertznél vágni kéne

Őt meg, jobb, ha nézed
Hol mit hagy el, míg tart az út.

Telnek múlnak évek, azt mondja, nem cserélne
Mással, a világ összes kincséért se.
Játszunk, míg gyerekből felnőtt leszel, és azon túl.

Ná ná ná ná náná ná, héó
Ná ná ná ná náná ná, héó

Egyszer volt, hol nem, én majd emlékszem,
Ha te már elfelejtenél
Minden taps parázs, őrzi a tűz melegét

Vártunk rá, ha késett
De ennek ellenére szívből szólt az ének

Ő meg jött időben
Fagyban és sárban, vagy ha fújt.

Írt már dalt az ősznek,
Télnek, Tavasznak, hatszáz hertznél vágni kéne

Őt meg, jobb, ha nézed
Hol mit hagy el, míg tart az út.

Telnek múlnak évek, azt mondja, nem cserélne
Mással, a világ összes kincséért se.
Játszunk, míg gyerekből felnőtt leszel, és azon túl.


Ná ná ná ná náná ná, héó
Ná ná ná ná náná ná, héó
Ná ná ná ná náná ná, héó
Ná ná ná ná náná ná, héó