Végtelen zenekar - Magamfajta

Annyira várod, mindenkiben látod még
hogy milyen mély a szakadék
félsz még a mától,mindenki ha gátol
de nem oldódhat meg magától

Miért pont épp te, miért pont épp ne
te legyél aki épphogy elérte
neki a körte,nekem jut alma,
a magamfajta szerény jutalma talán.
..ma lesz rés a kalitkán...

Ha csak ma látnál át, értenéd a játékát
és mind aki lát, ma nem lát hibát
tudnád, hogy vár még rád, látnád az árnyékát
és mind ami még nem szóródott szanaszét...

Annyira várom, sehol se találom még
hogy ki aki mindent megígért
mind itt aki bátor, mindenki magától
várja a választ.. lehet bárhol...

Miért pont épp én, én ne nézném,
utoljára mégis elérném
neki a körte, nekem jut alma,
a magamfajta szerény jutalma talán...
...ma jól lépsz a létrán...

Ha csak ma látnék át, érteném a játékát
és mind aki lát, ma nem lát hibát
tudnám, hogy vár még rám, átlátnék az árnyékán
és mind az enyém, amit az élet nem dobott elém

Ha néha kitalálsz, annak, aki téveszt,
mégis odazársz, hátha úgy elérhetsz még
amíg az élet nem dobott eléd...
mégis odazársz talán sosem érted,
de visszatalálsz,talán sosem érthetnéd
amit az élet nem dobott eléd...