R-GO - "Szívszilánkok" 1.

a) Asszony, aki...

Asszony, aki tolja maga előtt a világot, földgömb a pocakja - E csodát soha meg ne szokd! Asszony, aki tolja maga előtt a világot, földgömb a pocakja - E csodát soha meg ne szokd!

b) Ami van, az van

Ami van, az van, ami nincs, az nincs.
Ha nincs szabadság, lesz bilincs.
Ami nincs, az nincs, ami van, az van.
Már nincs vasfüggöny, van kerítés.
Ami volt, az volt, ami múlt, elmúlt.
Az elvtársból Úr, mindent lenyúlt.
Ami lesz, az lesz, a mundér kötelez.
A jövő előttünk, kinek az, kinek ez.

c) Kisméri

Többé már nem megyek én a Thökölyn a Keleti felé,
A szív már csak felméri, hogy nincs az, ugye Kisméri.
Többé már nem megyek én a Thökölyn a Keleti felé,
Nem tudnék ránézni a házatokra, Kisméri.
(Így) Többé már nem megyek én a Thökölyn a Keleti felé,
Az emléked megéri, de az árát is megkéri.

d) Mocsok voltam

Kis mocsok voltam, ezt szívből meg is bántam.
Betéptem, s a kocsit telerókáztam.
Fogtad a fejem, amíg jobban lettem,
Valamit ittam, valamit ettem…

e) Vonatozás

Fut a sínen sok derék kerék,
robog a kabin, benne Te, meg én.
Sok kis ablak, fényes szemek,
Vonatozni viszem a szerelmemet.
Nemek közt dúl néminemű nemi harc,
Mozog az egész hóbelebanc.
Extrán szexi, s minden vidám,
Az egész olyan, mint egy Csikidam.


NAPFÉNY KELL ÉS SZERELEM

Napfény kell, és szerelem…
(Csikidam, Csikidam, Csikidam!)

Ma úgy ébredtem reggel 11-kor,
Hogy dől be a napfény az ablakomon.
És úgy éreztem nagyon szeretek élni,
És itt van a nap, mikor mindent le kell cserélni.

A főnököm hívtam, tehet egy szívességet,
Dolgoztam már néki épp eleget.
Egy sms ment a nőmnek ki vagy rúgva,
Minek nézel engem, mi vagyok én, egy luvnya?

Kiszellőztettem a szívem, lélegeztem, oké, rendben.
Kitörni innen, szabadság minden.

Napfény kell és szerelem, autómat jól felszerelem,
Gyerünk, itt felforr a fejünk!
Parkolj a vízbe, de buli! Táncolj, mint a trambulin!
Na végre, sárkánnyal szállunk az égbe!
Napfény kell és szerelem, vészhelyzet az életelemem,
Két fázis, jöhet már az extázis.
Jumping, semmibe utazás, egy perc a nyár,
Majd zuhanás megint, a nagy élet beint.
(Csikidam, Csikidam, Csikidam!)

Vége a nyárnak, a bálok, a combok bezárnak,
A góré, a nőm, a srácok mind hazavárnak.
De marad az álom, a színes való világról,
Jövőre újra kezdjük, naná, majd máskor!

Kiszellőztettem a szívem, lélegeztem, frisset vettem,
Kitörni innen, szabadság minden.

Napfény kell, és szerelem, autómat jól felszerelem,
Gyerünk, itt felforr a fejünk!
Parkolj a vízbe, de buli, táncolj, mint a trambulin,
Na, végre, sárkánnyal szállunk az égbe!

Napfény kell, és szerelem, vészhelyzet az életelemem,
Két fázis, jöhet már az extázis.
Jumping, semmibe utazás, egy perc a nyár,
Majd zuhanás megint, a nagy élet beint.