Neoton Família - Ment az utcán hazafelé

Szürke házak közt egy karcsú szőke lány
Ment az utcán hazafelé,
Mennyi férfi szempár elkísérte őt,
Ott az utcán hazafelé,
Sütött a nap, nyár volt, meleg,
Esőszagú nyár,
Délelőtt még zuhogott, felszáradt már,
Az emberek közt ő a szőke lány,
Ment az utcán hazafelé,
Nem nézett kíváncsian senkire,
Ment az utcán hazafelé,
Lá lá lá lá lá lá, lá, lá, lálá,
Ment az utcán hazafelé,
Lá lá lá lá lá lá, lá, lá, lálá,
Ment az utcán hazafelé.

Szürke házak közt egy karcsú szőke lány
Ment a rég várt fiú felé,
Zsúfolt kis szobában összebújni jó,
Nem lesz másé, csak az övé,
Feljött a hold, ősz volt, hűvös,
Lombhullató ősz,
A forró csók, ölelés mindent legyőz,
Az emberek közt most már boldogan
Ment az utcán hazafelé.
Nem nézett kíváncsian senkire,
Ment az utcán hazafelé,
Lá lá lá lá lá lá, lá, lá, lálá,
Ment az utcán hazafelé,
Lá lá lá lá lá lá, lá, lá, lálá,
Ment az utcán hazafelé.

Szürke házak közt egy karcsú szőke lány
Kedveséhez úgy sietett,
Az ajtóhoz érve senkit nem talált,
Csak egy búcsú üzenetet,
Felhős az ég, tél volt, hideg,
Deres hajú tél,
Hol van a szép szerelem,
Viszi a szél,
Az emberek közt ó a szőke lány,
Ment az utcán hazafelé,
Nem nézett szomorúan senkire,
Ment az utcán hazafelé,
Lá lá lá lá lá lá, lá, lá, lálá,
Ment az utcán hazafelé,
Lá lá lá lá lá lá, lá, lá, lálá,
Ment az utcán hazafelé,
Á, á.