Funktasztikus - Hungária Hullámvasút

Mély, mély, mély szakadék az út végén.
Húz, húz, húz lefelé.
Nem lassít, a hullámvasút.
Az élet szép, vagy kurvára csúf.
Ukrán Marbi, cinkelt pakli, olcsó vacsi, sajtos hambi,
Toxik taxi, random randi, ronda trampli, c’mon Barbie.
Egyszer fent és egyszer lent, hullámvölgyek, fellegek.
Egyre csak gyorsabb lesz a hullámvasút
Egy senki vagyok a senkik szemében,
Égett a vérem, lent élek a mélyben,
Az északi részen, a peremvidéken.
A libernyák sámán,
A kijárási tilalom idején az ugaron, hátrafelé nyilazok a csodaszarvas hátán,
A négy fal között előbb-utóbb megesz az unalom,
Este nyolc után nem fertőz a járvány.(Korona)
Na persze, a bejárati ajtókon piros matrica,
Választani nem könnyű karperecben,
Orosz rulett vagy kínai vakcina. (Szputnyik)
Herótom van már a kioktatástól, a hatalmi gőgtől,
A gügyögő nagyitól, a kamuzó zsaruktól, majd agygörcsöt kapok az operatív törzstől. (Nyunyóka)
Polip politika, profi botanika, proli romantika, szolid tragédia,
COVID pandémia, felöklel mint Lyukóbányán a bika.
Eltüntettem a Halász bástyát,egy hét alatt egy lakás árát,
Magamra zárom a magánzárkát,félméteres joint a varázspálcám. (Huss)
Csiribi-csiribá, a csoróság kicsinál,az elit költekezik.
Amikor a tündöklés után a bukás következik,amit nem tudnak ellopni azt tönkre teszik.
A mindig másokra mutogatás után a fagyos föld a hullákra hull.
Felszálló ágban a második hullám, szakadékba száguld a hullámvasút.

A lesi fotósok egy luxusjachton kapnak lencsevégre.
A hátamon viszem fel Klein Dávidot a Mont Everest tetejére. (Gyerünk)
A körzeti orvos telefonon gyógyít,panaszolom a szívpanaszomat,
Az egyetlen elixír az egészségügyi miniszter szerint a tízparancsolat. (Ámen)
Fanyarország annyira szépül, hogy az ember beleszédül,
Sikerült eldönteni már végül, stadion vagy mauzóleum épül? (Mindegy)
Hazug kártevők vezetőszáron vezetnek,
A nemzet lábtörlője lettem, nem nagymenő gázszerelő.
Nem hall, nem lát, nem pofázik,elmegyek mellette,
De milyen már amikor egyszerre, fenyegetnek romák és neonácik.(Abszurd)
Elviccelitek de szinte semmi nem változott.
A néhai Erdős Péter az erdélyi Demeter Szilárdba reinkarnálódott, hopp!
Elszakadt kábelek, unottan ülnek a káderek nyugodtan.
Élesebb kanyarok, kilazult csavarok,már fejjel lefelé a hurokban.
Cipelem a súlyt, mára divatja múlt, fogalom lett a becsület, elandalít.
A megalkuvó magyar nép csak lusták lapit,
Amíg szakadékba szalad a hullámvasút.