1. Ákos - Ilyenek voltunk 0:00 [2003] 
2. A Pál utcai fiúk (musical) - Mi vagyunk a Grund
3. Egyéb szövegek - Ballagási dalok - Ballag már a vén diák
Fontos@szöveg - Fábián Szilárd - A fal mellett
| Előadó: | Fontos@szöveg |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Fábián Szilárd (F) |
|---|---|
|
Fábián Szilárd (F) |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Megtekintve: Ma 1, összesen 517 alkalommal
Beküldő
Dalszöveg
Hol a hatvanhetes a hatoshoz ér,
Ahol alszik az utca, alszik a tér.
Hol rejteket kapsz és börtönöd marad,
Hova visszatérhetsz, bárhova szaladsz.
Ruhámon a port Én onnan hozom,
Ha érték ez, hát van vagyonom.
Szeretem, s ha megöl, nem baj legyen,
Mert a város ahol élek az én Szigetem.
Nem csak otthon, emlék, szép napok,
Hanem hús és vér, ami én vagyok.
Itt enyém a sétány miénk a tér
Az iskola egy életet ér:
Lélegzek még, de fojtogat,
Hogy köd leszek s kihűlök egy kő alatt.
Menekülni kéne, de mégis maradok,
vagy ha megyek, hát viszek egy jókora darabot!
Gondolja a srác, amíg támasztja falat,
Csak áll és vár, s ha már ő sem marad
Majd őrzik lábnyomát az örök kövek
Bevésve jól, hogy itt született
Ahol az út a falakhoz simul:
Csak Vár az ott mozdulatlanul;
Meg egy sétány, és néhány tér,
Alatta felitatott sikoly, remény és vér...
Hogy, amíg csordogál ez az időtlen patak
A kevés újból és újból a tengernek szalad
És elmondja majd ahova ér,
Hol a hatvanhetes a hatoshoz ér
Ott az a hely és ott a remény,
Hogy érdemes volt, érdemes még...
Ahol alszik az utca, alszik a tér.
Hol rejteket kapsz és börtönöd marad,
Hova visszatérhetsz, bárhova szaladsz.
Ruhámon a port Én onnan hozom,
Ha érték ez, hát van vagyonom.
Szeretem, s ha megöl, nem baj legyen,
Mert a város ahol élek az én Szigetem.
Nem csak otthon, emlék, szép napok,
Hanem hús és vér, ami én vagyok.
Itt enyém a sétány miénk a tér
Az iskola egy életet ér:
Lélegzek még, de fojtogat,
Hogy köd leszek s kihűlök egy kő alatt.
Menekülni kéne, de mégis maradok,
vagy ha megyek, hát viszek egy jókora darabot!
Gondolja a srác, amíg támasztja falat,
Csak áll és vár, s ha már ő sem marad
Majd őrzik lábnyomát az örök kövek
Bevésve jól, hogy itt született
Ahol az út a falakhoz simul:
Csak Vár az ott mozdulatlanul;
Meg egy sétány, és néhány tér,
Alatta felitatott sikoly, remény és vér...
Hogy, amíg csordogál ez az időtlen patak
A kevés újból és újból a tengernek szalad
És elmondja majd ahova ér,
Hol a hatvanhetes a hatoshoz ér
Ott az a hely és ott a remény,
Hogy érdemes volt, érdemes még...
Zeneszöveg hozzászólások
Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!