Mikó István - Breki-blues

Én azt mondtam, ha nagy leszek
már nem kapok be több legyet,
mert emberként szeretnék élni én.

És felnőttem, és itt vagyok,
és kaptam fényes színpadot,
és jól esik a pompa meg a fény.

És fejlesztem szókincsemet,
csak néha-néha brekegek,
Metro Goldwyn gyakran ír nekem.

Csak azt az egyet fájlalom,
hogy látom némely arcokon,
rántva ennék combomat, igen!
Igen?

Nem vagyok hiú (zzzz)!
Nem vagyok hiú (zzzz)!
Épp ezért a dalom Breki blue (zzzz)!

Nem vagyok hiú (zzzz)!
Nem vagyok hiú (zzzz)!
Épp ezért a dalom Breki-blues!

A hírnevet úgy kedvelem,
de nincsen bennem semmi sem,
mi annyi sztárban tudjuk benne van.
(De jól benne van!)

A Hamlet-et nem játszanám,
„Nyelni vagy nem nyelni!”
és nem lennék én bonviván,
és Oscar-díjra nem fáj a fogam.
(Mivel nincs is fogam, huhaha!)

Csak énekelni szeretek,
és megfogni a szíveket,
és érezni hogy ki van énvelem.

Csak azt az egyet fájlalom,
hogy látom némely arcokon,
rántva ennék combomat, igen.
(Fura egy gusztus, nem azért mondom!)

De nem vagyok hiú (brekkk)!
Nem vagyok hiú (brekkk)!
Épp ezért a dalom Breki-blue (brekk)!

Nem vagyok hiú (brekkk)!
Nem vagyok hiú (brekk)!
Épp ezért a dalom Breki-blues!
(Ez a jó blues!)

(Hát én nem vagyok hiú!)
(Ha valaki elmondhatja magáról)
(Én igazán elmondhatom)
(Hogy én nem vagyok hiú!)

Épp ezért a dalom
Breki-blue (brekkk)!!!!