Kowalsky meg a Vega - Te vagy a levegőm

Ez csak olyan, mintha, de valahogy más
Mint egy bedeszkázott és elhagyott ház
Mint egy kitépett és félrelökött szív, amely ver
Még néhány utolsót, de érzi, hogy ez már a vég

Nélküled is van nap, de dermedtek a percek
Egy sűrűn üresedő pohár csak a cimborám
A világ összes filmje vagy ötször megnézett
Hogy milyen pózban alszom át

Egy nap százezer év
Kihalt a Track meg a Park, az utca, a tér
Üres a Campus, a Volt, mély a szakadék
Te vagy levegőm, én meg a szívedben a vér

De ez itt épp most igen, lehet majd az
Együtt, utólag még túl leszünk rajta
Hogy volt egy elrabolt és székhez kötött év
Lábán beton, fején nejlon volt, és azt hitte, ez már a vég

Te vagy a levegőm, én meg benned a véred
Te vagy a testem, én a lélek neked
Ezer szál összeköt, Te vagy minden íz
A sós, az édes, Te az álmom, én a valóság

Te vagy a gondolat, én meg szavakba öntlek
Nélküled csak egy félig telt pohár a cimborám
A világ összes napja magára nézhet
Ha legközelebb közénk áll

Egy nap százezer év
Tele a Track meg a Park, az utca, a tér
Táncol a Campus, a Volt, nincs szakadék
Te vagy a levegőm, én meg a szívedben a vér
Te vagy a levegőm!