Anima Sound System - Öltöztessél fehérbe

Hajnalban, ha fúj a szél
A sok levél összeér
Egyikre felírtalak
A másikra meg magamat

De ez a vihar több mint szél
Levelünknek lába kél
Elvesztettem páromat
Csak számolgatom, mim maradt

A Nap, a Hold
Az út, rajta én
A hit, ami most
A zsebbe belefér

Szorítanám kezed
Ne engedj el
Együtt menjünk még tovább
Nékem e világban nincsen maradás

Lelkem szikrát hányva fél
Vigasz ide lassan ér
De lemossa az arcomat
Isten három angyala

Éjjel égen csillag száll
Ragyogó kék nagy madár
Betakarja arcomat
És fülembe is azt súgja

Ha széttép az éj
Mint a kés
A végtelen
Ha véget ér

Vágd meg húsom vagy törj össze
Keverjél el a fénnyel
Aztán temess el az almafa tövébe
Ne rakjál jelet se majd fölébem

Szoritsd meg a kezem, ne engedj el
Együtt megyünk mennybe már
És csak táncolunk, mert nincsen már halál
Csak táncolunk, mert nincsen már halál

Csak a Nap marad
Az arany meg a fény
A végtelen
Ha véget ér

Gyere el
És véreddel gyógyíts meg
Öltöztessél fehérbe
Hogy belenézzünk az Isten szemébe

Szorítsd meg a kezem, ne engedj el
Most együtt megyünk mennybe már
Ott csak táncolunk, mert nincsen már halál
Csak táncolunk, mert sosem volt halál