Utolsó Alkalom - Minden mederben

A gyár tövében ténferegve, klórtól aléltan szédelegve
Itt kezdődött a történet és innen indult tovább.
Sok hosszú évig a csodát várva, a mentőautó szirénája,
Ha belehasít az éjszakába, most is szívembe vág!

Szerelmek kik elhaladtak, tovább mentek, s nem maradtak
Csahos kutyák, kik nem haraptak, csendben ugatnak már.
A vidék torzult-diszkrét bája, a magány erdejében állva,
Könnyeivel küszködő árva, megváltásra vár.

Nekünk minden mederben Sajó víz folyik,
Vess horgonyt bármelyik partján, Salzachon vagy Dunán
Ahonnan elindultunk, oda érkezünk, ez nem egy nehéz feladvány
Csak négy borsodi zsivány!

A piaci hentesek-kofák, lehettek vidám vagy unott pofák
Mintha talán igaz sem lenne, tova emlék csak ma már.
A kör itt kezdődik és itt zárul, itt cseng a pohár koccintásul
És ha megszólal a dal, itt röfög a gitár!

Tudod minden mederben Sajó víz folyik,
Dobj követ bárhol is partján, Salzachon vagy Dunán
Ahonnan elindultunk, oda érkezünk, ez itt egy könnyű feladvány
Csak négy borsodi zsivány!

Igen minden mederben Sajó víz folyik,
Rúgd a port bárhol is partján, Salzachon vagy Dunán,
Szemünk a végtelenbe olykor elmereng, és hangunk a távolba kiállt,
Egyszer volt négy borsodi srác!