Enájel - Egyedül

Megint egy idegen nőnek irkálok
Nem tudom, hogy mit látok
Benne, pedig úgy érzem, hogy menne
Megint egy idegen nőnek hajtok
Azt írom, hogy a faszid hagyd ott
Holott az előző ilyen is három napig tartott
Aztán magamhoz tértem a pultnál
Ahol zárás után velem kúrtál
Vagy csak álmodtam, hogy felvett a kamera
És mohón a faszomhoz nyúltál
Én meg mohón a pinádhoz
A barátnőd piát hoz
Benn a porral, mivel a világhoz
Mosollyal fordulok amíg te rimánkodsz

Ma meg egyedül, mára egyedül vagyok.
Mára egyedül vagyok. Egyedül vagyok!

Romlott egy ribanc vagy de bírlak
Ismernek a körök ahol szívnak
Ha más nincs, téged hívlak
Ez valóság vagy csak képzelet
Amiből kiveszed folyton a részedet
Rossz vagy és látom, hogy élvezed
Folyton tágul a pupillád
Nem hiszed, hogy valós az amit lát
De van itt más! Minden villanás lehet egy tanítás
Ilyen az életem nélküled
Egy sötét, romos épület
Igaz amit hall a két füled

Ma meg egyedül, mára egyedül vagyok.
Mára egyedül vagyok. Egyedül vagyok!

Mára túllőve fekszel a sarokba
Tévedsz ha azt hiszed adok ma
Hívom a mentőt, hogy jöjjenek
Valami nyugtatóval is belőjenek
A nevemet a falra vérrel fested
Ki van már hűlve a tested
Amivel megbolondítottál
Csak basztál meg ittál
Szoptál, szívtál
Ahogy szoktál hívtál
Nem én ölellek át hanem egy fekete zsák már

Ma meg egyedül, mára egyedül vagyok.
Mára egyedül vagyok. Egyedül vagyok!