Nemazalány - Üres szívek (ft. Sofi)

Régóta üres ez a szív, de neked odaadom
Ne törjünk össze ilyen szemtelenül fiatalon
Nem hittem anyának, de tudom, mindig igaza volt
Nekem ő a barát, a fény és a bizalom

Néha a pokolban ég a kezem
Nekem ő nyújtja a támaszt
Millió kérdéstől fáj a fejem
Ő mindig tudja a választ
És ha egy fekete felhő
Betakarja a fák lombjait
Lassan a gyerek felnő
A hátán viseli gondjait

Sokáig cipeltem én is a vállamon
Feleslegesnek hitt bőröndöket
Ott volt, hogy levegyen mindent, mi fáj
És felsegített, hogy újra talpon legyek
Tudta, hogy káros az életvitel, amit élek
De nem rúgott ő is belém
Akkor jöttem rá, hogy sokatok közül
Csak egy ember állt mellém őszintén

Segít, ha kell, ha elesel
Neki már rég nem számít
Hogy mit is teszel, hogy kivé leszel
Megvéd, ha az ördög csábít

Régóta üres ez a szív, de neked odaadom
Ne törjünk össze ilyen szemtelenül fiatalon
Nem hittem anyának, de tudom, mindig igaza volt
Nekem ő a barát, a fény és a bizalom

Néha a rózsák között fekszem
Szúr a tövis a bőrömön át
Megtalál, veszve minden percem
Ő akkor is ott volt, ha senki se várt
Olyan voltam, mint egy eldobott rongy
Kibe kisírták százan a bánatukat
Ő volt, ki tudta, hogy minden felszárad
Ha holnapra reggel majd kisüt a nap

Keményen bánt velem mindenki
Akit egyszer a bizalmamba engedtem
Mindenem odaadtam barátaim
Az első hibámnál már nem kellettem
Ő volt, ki azt mondta, soha ne félj
Amíg látsz engem, tudom, hogy hazatalálsz
Minden, mit adtam, nem bánom
Mert tudom, hogy mellettem áll ez a régi barát

Segít, ha kell, ha elesel
Neki már rég nem számít
Hogy mit is teszel, hogy kivé leszel
Megvéd, ha az ördög csábít

Régóta üres ez a szív, de neked odaadom
Ne törjünk össze ilyen szemtelenül fiatalon
Nem hittem anyának, de tudom, mindig igaza volt
Nekem ő a barát, a fény és a bizalom