Sziámi - A gondnok

„Tudtad-e, két tükör összetekint kikutatni a titkod?
Tudtad-e, hogy valahol két tükör összehajol?”

Visszaverődik a liftben a csend, beragadnak a gombok,
nem jön a gondnok ide, fontos a reggelije.
Most pedig éppen az út közepén szalad át, hogy a Sorsot
megvegye, hátha kihat rá is az aznapi lap.

Míg mi a liftbe szorulva
itt lebegünk
Ebbe a liftbe ragadva
itt lebegünk

Nem nagyon érti a sztrájk okait. Mire sztrájkol a postás?
Ő egy előfizető! Hol van a kézbesítő? Az
mindenesetre a végzet azért, ahogy ebben a liftben
bent ragadunk, te meg én, két suta, távoli lény.

Ebbe a liftbe ragadva
itt lebegünk
Ebbe a liftbe ragadva
itt lebegünk

Félelem ellen a téma adott: Mi a nemzetiségünk?
Mennyi időt maradunk, hogyha a Földre jutunk?
Élmény vonz, csak azért utazunk, avagy üzleti céllal?
Mekkora Costa Rica, s egy magyar, az micsoda?

Elmagyarázzam-e most Babits-ot, vagy e távoli téma
nem terem ihletet, és félelem-űzni kevés?
Én csak a kávét ismerem onnan, s azt se iszom meg,
jobb az a jó teaíz, szomjamat oltja a víz.

Ebbe a liftbe ragadva
itt lebegünk
Ebbe a liftbe ragadva
itt lebegünk

Ő meg a víztől is undorodik, na, de jobban a sörtől,
néha a Sangria még…, egy nyelet untig elég
abból is! Ő az a fajta, akit hamar elfog a mámor,
ó, ahhoz inni se kell! Semmi, se férfi, se szer,

izgalom önti el olykor a semmiből, önmaga által,
oktalan éri, vadul, éjszaka rászabadul,
Megszilajítja az ösztöneit ez a névtelen örvény,
s ott vonagolva kutat extatikus kiutat.

Ebbe a liftbe ragadva
itt lebegünk
Ebbe a liftbe ragadva
itt lebegünk

Futna a köznapi létből, amely, ugye, annyira véges.
Így vehet ő levegőt, lopva csupán, mielőtt
még belefullad a lét közepén, a kis életet élve
abba, hogy elfogy a lég, s mámora sincsen elég.

Lelkesen üdvözlöm, hogy a mámor végre a téma.
Semmi se lényegesebb! Nézzük e lift-esetet:
hogyha mi ketten a létlebegés auftaktusa mentén
hirtelen összeszokunk, félni se támad okunk.

Ebbe a liftbe ragadva
itt lebegünk
Ebbe a liftbe ragadva
itt lebegünk

Fordul a kocka, netán pozitív szerepet kap a gondnok:
itt ma a Sors keze ő, nem csak előfizető:
távoli hírnök, akit bevetett Bacchos-Dionüszosz,
fentiek eszköze és angyali gondviselés.

Éppen az ő távolmaradásán, sőt szabotázsán
lesz ez a kis anonim flört intim és legitim.
Így vehetünk levegőt mindketten a létlebegésben.
Gondviselés mivelünk, hirtelen egybekelünk.

Ebbe a liftbe ragadva
itt lebegünk
Ebbe a liftbe ragadva
itt lebegünk
Ebbe a liftbe ragadva