Sziámi - A kiradírozott szavak

Amikor egy tizenöt éves lány
A sötétben avval indult rám
Hogy "De helyes vagy, hogy hívnak?"
Én azt mondtam, otthon apának

De csak otthon, ez meg az éjszaka
És én éppen most vinném haza
A fiaimat, akik még helyesebbek
De ők is a szokott hibába estek

Hiába mondtam, hogy egy weekend kevés
Kitörölni öt nap létben levést
Kiradírozni az összes elhangzott
Bántó és megbánt gonosz, téves szót

És hiába ütöd az agyad
Attól még benne marad
Az összes rossz szó
Nem tűnnek el
A kiradírozott szavak
Csendért ordítanak
És álompapíron égnek
Lángbetűkkel

Mondhatnám, hogy felejtsd el, nem kell
Ne gondolj rájuk, radírozz, ember
Vagy törd a fejedet más dolgokon
Egyszerre nem fáj két fájdalom

És hiába ütöd az agyad
Attól még benne marad
Az összes rossz szó
Nem tűnnek el
A kiradírozott szavak
Csendért ordítanak
És álompapíron égnek
Lángbetűkkel

Lehet, hogy nem tanítottam meg
Időben mégse a gyerekeknek
A felejtés fontos művészetét
És azért veretik az agyukat szét?

Tanulj meg, fiacskám, radírozni
Nem szabad annyira odanyomni
Ha kitéped a papírt, ott lesz a lyuk
Amiről biztos, hogy eszedbe jut

Hiába ütöd az agyad
Attól még benne marad
Az összes rossz szó
Nem tűnnek el
A kiradírozott szavak
Csendért ordítanak
És álompapíron kérnek
Bocsánatot
Lángbetűkkel