Rutkai Bori banda - Lakótelepi Télapó (közr. Lovasi András)

Lakótelepi Télapó, ki a házak között elveszett,
a közért előtt álldogált, és körbevette sok gyerek.
Ó, szánom-bánom, nem tudom, hogy hol a szánom,
hol parkoltam le, hol parkoltam le vele?
A boltos néninek köszönt:
– Jó napot, asszonyom!
Úgy néz ki, hogy elvesztem,
és nem lelem a puttonyom!
Ó, szánom-bánom, nem tudom, hogy hol a szánom,
hol parkoltam le-le, hol parkoltam le vele?
Erzsike, a boltos néni
hajlongott a pult mögött.
Sajnálta a Télapót,
szemébe apró könny szökött.
Ó, szánom-bánom, hogy nem tudod, hogy hol a szánod,
Hol parkoltál le, hol parkoltál le vele.
Télapó, mikor gyerek voltam,
tőled mennyi kincset kaptam!
Hadd segítsek én most egy kicsit!
Toljuk körbe itt a bevásárlókocsit! Itt a boltban!
Mindig teletöltötted a csizmám, ezt a sok jót most
viszonoznám! Szóval! Toljuk körbe a bevásárlókocsit,
pakoljunk bele sok mikuláscsokit!
Narancsot, piros almát, szaloncukrok színes halmát!
Kint várnak már rád a gyerekek, kesztyűs kezük neked
integet!
Ha szeretnéd, leszek a Krampuszod! Míg az ajándékokat
szétosztod!
Lakótelepi Télapó,
ki a házak között elveszett,
a közért előtt álldogált, és körötte egyre több gyerek.
Ó, szánom-bánom, hogyha meglesz majd a szánom,
Erzsikének kedvességét, segítségét meghálálom!