Children of Distance - Megszűnik a világ

Megszűnik a világ, hogyha rám nézel
Ragadd meg a szívem két kézzel
Leszek én a kő, te leszel a gyémánt
Leszarom, hogy mások hogy néznek ránk

Bolond vagyok néha,
de te ezt is elviseled
És velem maradsz úgy is,
ha kisírod a szemedet
Nem hittek bennünk,
de rég nem bánt
Csak nevetek,
hogy néznek az irigyek ránk

Ne figyelj most másra,
ez csak a mi dalunk
Ha valakinek baja van velünk,
az nem a mi bajunk
Ne figyelj most másra,
ez csak a mi dalunk
Ha valakinek baja van velünk,
az nem a mi bajunk

Megszűnik a világ, hogyha rám nézel
Ragadd meg a szívem két kézzel
Leszek én a kő, te leszel a gyémánt
Leszarom, hogy mások hogy néznek ránk

Hányszor váltott át a világ
tavaszból az őszbe
Hányszor törtem össze szíved,
hányszor ragasztottam össze
Törékeny porcelán a lelked,
de aranyból van a szív
Talán nem is lehet máshogy
elfogadni engem, csak így

Felfogni sem tudom sokszor,
vajon mit látsz bennem
Mikor néha figyelmetlen vagyok,
és néha érzéketlen
Nem kell és nem is lehet,
minden tökéletes legyen
Pont elég és pont jó,
hogy te mindig itt vagy nekem

Ne figyelj most másra,
ez csak a mi dalunk
Ha valakinek baja van velünk,
az nem a mi bajunk
Ne figyelj most másra,
ez csak a mi dalunk
Ha valakinek baja van velünk,
az nem a mi bajunk

Megszűnik a világ, hogyha rám nézel
Ragadd meg a szívem két kézzel
Leszek én a kő, te leszel a gyémánt
Leszarom, hogy mások hogy néznek ránk

Egy hétköznapi srác vagyok,
de ez neked tetszett
A szekerünket tovább lökted
akkor is, ha nem ment
Ha megtalálnak a gondok,
az árral együtt úszok
A kérdésekből túl sok,
ha hozzám bújsz, úgy jobb

Mindenki csak ítélkezik,
de rólunk ez lepereg
Ha betalálnak, ne parázz,
csak szorítsd meg a kezemet
Te ragyogsz és én nézlek,
senki más nem ért meg
Amikor benn csend van,
te tudod, hogy mit érzek

Ne figyelj most másra,
ez csak a mi dalunk
Ha valakinek baja van velünk,
az nem a mi bajunk
Ne figyelj most másra,
ez csak a mi dalunk
Ha valakinek baja van velünk,
az nem a mi bajunk

Megszűnik a világ, hogyha rám nézel
Ragadd meg a szívem két kézzel
Leszek én a kő, te leszel a gyémánt
Leszarom, hogy mások hogy néznek ránk