hiperkarma - a kincsem meg én

hadd meséljem el mi történt egyszerűen elfogadtam
azt akartam én is pont amit te csak te gondolatban
én is mindig úgy csináltam mindent mintha megfelelne
úgy akartam élni mint egy jófiú egy némafilmbe'

jóra fordul majd a végén minden mondogattam
addig-addig mondogattam míg egyszer csak észbe kaptam
némafilmbe' úgyse hallja senki sem hogy mit beszélek
attól kezdve nálam is csak gondolatban ment az élet

elhibáztam ezt is azt is sorra jöttek mind az átkok
túl nagy volt a tét nekem már nem tudtam hogy mit csinálok
a végén már azt se tudtam merre fussak mit kiáltsak
élve eltemetve lenni semmiség a nagyvilágnak

attól fogva lett más minden
hogy elsüllyedt az összes kincsem
és elsüllyedve kettecskén
élünk a víz alatt a kincsem meg én

a tenger mélye játszótér lett
és elhittem hogy jó itt éljek
így elsüllyesztve kettecskén
az iszapban fekszünk a kincsem meg én

teszthalott vagyok de te ugye látod hogy még mindig élek?
úgy akartam én is élni ahogyan a víz alatti népek
isten látja lelkem minden tervem összedőlni látszik
a tengermély a holdlakónak? nagyon nem játszik

visszatérni úgy tudok csak hogyha otthagyom magára
minden kincsem összegyűjtve lenn a víz alatt a sárba'
feljövök ha nem húz le súly de úgy meg mit csináljak?
újrakezdhetném de tudod mit? kezdje újra már a bánat

istenem te tudhatod hogy hányszor kezdtem újra mindent
annyi volt csak nálam amennyit épp az útra vittem
onnan indulok vasárnap ahol hétfőn abbahagytam
elképzelve könnyebb lenni gyorsabb élni gondolatban

attól fogva lett más minden
hogy elsüllyedt az összes kincsem
és elsüllyedve kettecskén
élünk a víz alatt a kincsem meg én

a tenger mélye játszótér lett
és elhittem hogy jó itt éljek
így elsüllyesztve kettecskén
az iszapban fekszünk a kincsem meg én

attól fogva lett más minden
hogy elsüllyedt az összes kincsem
és elsüllyedve kettecskén
élünk a víz alatt a kincsem meg én

a tenger mélye játszótér lett
és elhittem hogy jó itt éljek
így elsüllyesztve kettecskén
az iszapban fekszünk a kincsem meg én