PMK - Ikiru

Konichiwa Sony Chiba beteszem a Morcheebát
Tekerek egy Monchichit, ha van csigád
Nem csigázlak, elmondok egy történetet
Hogy legyen az életed a költészeted
Legyenek apró dolgok, amin nevetel
Hogy WU város vezetőjének neve Tang
Tudom, hogy a nevetel helytelen, rím miatt vagyok ilyen szertelen

Te is megteheted, én is megtehetem
Ez nem a rap óvoda, ilyen a rap egyetem
Horror a life, és komoly a táv, de beletanulsz
Mosolyországba sírásfolyón át vezet az út
Ja és Hogy hogyan kéne élni, azt nem mondom meg én
Én csak annyit tudok, hogy mindjárt jön a refrén, refrén

Csak az ember tud nevetni, és csak az ember tudja, hogy meg fog halni
Csak az ember tud nevetni, és csak az ember tudja, hogy meg fog halni
Csak az ember tud nevetni, és csak az ember tudja, hogy meg fog halni
Csak az ember, csak az ember tud nevetni

Mindannyian Gogol köpenyegéből, ODB Brooklyn zoo blúzából bujtunk ki
Mármint a jobbak

Néha megcsúszik az ember
Kilazul a kengyel
A szemedben könny gyűl
Az élet nehéz, de meghalni se könnyű
Milyen, milyen cru Dien Bien Phu
Liu Kang gang gang ilyet ilyet mond
Budapest az ürességtől viet viet kong
Ez a kietlen Vietnám, miért nem jönnek (értünk) a helikopterek, miért nem
Itt halunk meg gyerek miért mi
Nem éred el Mitsubsihin a Machu Pichut
Ez nem mecsebecséd begyöpösödött BDPST sapkák
Kinek reppelek pölö neked kölök, add át
Ha mélyet mondok, az is magas
Nem a Jon az orrod Havas
Valami manipulálni akarja az agyad
A szorongást beléd ültetik
Mint ahogy Ugandában az öngyilkossági kísérletet halállal büntetik