Müller Péter Sziámi Andfriends - Cukortükör

Olyan gyönyörű,
olyan titoktalan,
olyan jó elvegyülni benne!
A bőrének olyan illata van,
mintha egy szalmakazalból
jönne-menne ő…

Olyan bonyolult,
olyan hiánytalan,
olyan, hogy megfejteni sem kell.
Ha hozzányúlsz,
olyan óvatosan
ahogy a sötétséghez ér
a másnap reggel!

A Nap, a Nap, a Nap, ahogy felkel,
a madárfütty, ahogy szólni kezd.
Te is tudod, hogy van ez,
élsz a mának, aztán másnap lesz.

Cukortükör. Nevess magadra,
vagy, ha mégse, akkor magadra vess!
Gyenge vagy, mert kifogott rajtad
a fekete erőleves.

Olyan szomorú, olyan bizonytalan vagy,
jobban fáj neked, mint nekem.
Mindenféle könnyek gyűlnek a szemedbe.
csak azt ne mondd, hogy ez már történelem!

Cukortükör. Nevess magadra,
vagy, ha mégse, akkor magadra vess!
Gyenge vagy, mert kifogott rajtad
a fekete erőleves.

Annyira hideg, hideg az időd,
a szerelem sötét jégverem lett.
A magad kárán, az életed árán
tanulod: a türelem rozsdát teremhet.

Cukortükör. Nevess magadra,
vagy, ha mégse, akkor magadra vess!
Gyenge vagy, mert kifogott rajtad
a fekete erőleves.

Cukortükör. Nevess magadra,
vagy, ha mégse, akkor magadra vess!
Cukortükör. Ma reggel
csak egy varjú énekel.

Cukortükör. Ma reggel
csak egy varjú énekel.
Kár, kár, kár!... Kár!