Piramis - Emelj fel a szívedig!

Mikor nem vagy itt, az éhes idő,
mint egy szörnyeteg, úgy kúszik elő.
Eszi a szívemet, az agyamig rág.
Leköti kezeimet és nem megy tovább.

Gyere vigyázz rám, terítsd rám a szíved,
s én éppúgy szeretlek majd, mint a kisgyerekek.
De ha már nem figyelsz rám, olyan gonosz leszek,
akár egy égő seb, nagyon fogok fájni neked.

Mindig úgy szeress, mindig úgy szoríts,
hogy a halálom legyél.
Csakis benned, és csakis általad
létezhessek én.
Ez is véres küzdelem.
Hogyha kell a győzelem,
Olyan bátor légy,és olyan erős,
hogy add meg magad nekem.

Bánat szaggat szét, ha nem vagy velem,
és én már mindenben kételkedem.
Vágtató vad folyók ragadnak el.
Hiéna nappalok tépik az életem.

Mindig úgy szoríts, mindig úgy ölelj,
hogy elpusztítson a vágy.
Aztán emelj fel a szívedig.
Testem a véred járja át.
Ez is harc és küzdelem.
Veled vívott, ellenem.
Olyan konok légy,hogy bukj el értem,
ha kell a győzelem.

Mindig úgy szeress, mindig úgy szoríts,
hogy a halálom legyél.
Csakis benned, és csakis általad
létezhessek én.
Ez is gyönyörű küzdelem.
hogyha kell a győzelem,
győzz le engem úgy, hogy legyőzötten
add meg magad nekem.