L'art pour l'art - Besenyő induló

Tudod-e Margit, jó büdös a görény,
De te se vagy a büdetlen.
Ha ideállsz, én hunyott szemmel tudom,
Hogy te vagy a közelemben!

Pityu! Ha nem tévedek én vagyok a nejed,
Hiába is, mi kéne?
Hideg a vádlim, én hozom az ebéd,
Zsír se van a fülembe'.

Ha egyszer megrúgom a lovat, e'fáradok,
Utána pihenek 1-2 napot.

Tudod-e Margit, milyen nagy a tehén?
Láttad-e a tükörbe'?
Pityu, te inkább azér' elhiszed ezt,
Mer' megnőttem a szemedbe'.

Mikor az ellenség a háborúba belép
Akna vót a kezébe',
Kinek az ágyú átlövi a fejét,
Nem megy má' a közértbe'.

Mondd Pityu, ha ideges a nyulam, mi a megfejtés?
Nem tudom, hova lett a konyhakés!

A LEGSZEBB AJÁNDÉK AZ ÉLET!
-Na ugye Margit, megmondtam.
-Ugyan Pityu.
AMIT E FÖLDÖN ADNAK ÁT!
-Barom.
KI ÉL ÉS NEM BOLDOG AZ TÉVED!
-Tényleg?
NE BÚSULJ HÁÁÁÁT!

Nekem a cipőm ugyanolyan kemény,
Mint amikor mondom ezt.
Tudod-e Margit, hova ugrok nagyot,
Hátadon a célkereszt!

Mikor az ellenég ha eltöri a kezét,
Megijed mer' nyugtalan.
Mikor a lónak kilövik a szemét,
Azt hiszi, hogy este van.

Nézd Pityu! Lefogyott a nyakam.
Kit érdekel?
A lovak a szobában nem férnek el.

No Margit, én vagyok a hóhér, gyüvök hozzád!
Hány évet -na végre- én vártam rááád!