Neoton Família - Kék virág

Jókat sétáltunk régen a téren te meg én,
néztük, hogy fénylik fennt a csillagos ég,
és fáztunk nagyon, de kuporogtunk mégis a padon.

Jövőt álmodtunk sétálva a téren te meg én,
őszinték voltunk, mint a csillagos ég,
és vártuk nagyon, hogy milyen is lesz ez az egész szerelem.

Te és én még hittük igazán,
a boldogság egy szép kék virág,
és szívünk mélyén vártuk a csodát,
a varázslatos éjszakát.

Te és én még hittük igazán,
így lesz majd egy életen át,
de szívünk mélyén sejtettük talán,
hogy távol van a boldogság.

Ma is álmodunk néha a térről te meg én,
de közelebb költözött a csillagos ég,
és ha fázunk nagyon, nem mindig értjük, hogy miért.

Te és én még hittük igazán,
a boldogság egy szép kék virág,
és szívünk mélyén vártuk a csodát,
a varázslatos éjszakát.

Te és én még hittük igazán,
így lesz majd egy életen át,
de szívünk mélyén sejtettük talán,
hogy távol van a boldogság.

Te és én még hittük igazán,
a boldogság egy szép kék virág,
és szívünk mélyén vártuk a csodát,
a varázslatos éjszakát.

Te és én még hittük igazán,
így lesz majd egy életen át,
de szívünk mélyén sejtettük talán...