Bársony Attila - Súgd meg

Súgd meg, mit a csillagokban látsz,
Súgd meg azt, hogy hol találok rád!
Eltakar az éj, és ha elfúj a szél
Én rád várok majd az út végén...

Érzem, amit érzel, látom amit látsz.
Előlem nem bújhatsz el
Összeköt minket sok elfecsérelt szó,
azt hiszem

Egy sötét felhő száll a csillagok felé,
Ma éjjel meghalt a Hold
Lehet, hogy számodra ennyit ért
csupán,
Ami kettőnk között volt

Hát várj még!
Hisz' nem mondtam el,
mi a legfontosabb talán,
Kérlek várj még!
Érted megküzdhetnék
a tisztesség oldalán.

Súgd meg mit a csillagokban látsz...

Érzem, hogy távolodsz,
a hajód messze tart,
Lassan egy pont vagy csupán
A gondokat idővel elsimítja
majd az óceán

Talán már jobb ez így, én nem
tudhatom még,
Lehet, hogy épp mást ölelsz...
Ne hidd, hogy más vállán
elfelejted majd,
hogy mennyit érdemelsz!

Hát nézz rám!
És láss engem úgy, ahogy gyermekként néznél rám!
Újra nézz rám!
És ha könnyed csordul,
Mint a legelső éjszakán

Súgd meg , mit a csillagokban látsz...

Tisztul már az ég,
s a felhő messze elszállt,
Megroppant a jég és újra mozdul már
Feltámadt a szél,
s a csillagfény már újra él,
S az eltöltött idő megmutatja
mennyit ért...

Súgd meg, mit a csillagokban látsz...