Flegma Dogs - A kutyaól könnye

Album: nincs kép
Előadó: Flegma Dogs
Album: Keressük!
Szövegírók: Keressük a szövegírót!
Zeneszerzők: Keressük a zeneszerzőt!
Kiadó: Keressük!
Stílus: Keressük!
Címkék: Keressük!
Megtekintve: Ma 1, összesen 15466 alkalommal

Beküldő

Jozsoo_07

Jozsoo_07

Pontszám: 136

Dalszöveg

Copy Con:
Copy Con baby a színpadon fenn,
a Raggazin lüktet a házba fenn,
gyere ide haver, énekelj! Nanananananaa!
Végre újra együtt minden haver,
pont mint régen a kőpadoknál,
az ólban a lakótelepen!
Hogy megváltozott minden!
Az óra tik-tak körbejár...
és a kutyaól pang az ürességtől
hey örökre némán talán...
Pedig én még emlékszem, milyen volt...
Emlékszem a szavaira, hogy dalolt...
Hé! Emlékezz te is, testvér (ha a szemed lehunyod),
mondd meg, mit látsz akkor!
Reggeltől estig lent van a banda,
esténként az Antikban fakadnak dalra,
ha éppen eszükbe jut, fújnak a falra,
utána húznak a francba, haza!
Ez az élet mára már elmúlt,
kilométerek úsztak közénk...
Ez sajnos így alakult,
senki nem tehet róla...
Hú de jó is volna, ha a holnap minket nem blokkolna!
Szarni minden gondra, ugyanúgy,
ahogy szartunk rá gyermekkorunkban!
Pedig még őriz rengeteg titkot,
nem egyet, nem kettőt, egymilliót!
Előttünk egy teljesen új világot nyitott,
ezért szerettünk mi lakni ott. Yo!
Régi nyarak, régi arcok, régi hangok, régi kutyaól, régi telepen...
Régi telek, régi bulik, régi szél fúj, még mindig ott lent, lenn a tereken!

Lizard:
Akárhányszor erre járok, mindig fáj a szívem,
akárhányszor szóba jön, én tudni fogom milyen,
akárhányszor nézek itt a tükörbe bele,
mindig másként rajzol a kutyaól keze...
Annyit adott nekem, amennyit csak lehetett...
Örökre bennem marad, mennyire szeretett...
Miden nap kőpad mindennapján
minden nap ugyanaz, de mindennap más...
Egyhelyen mindazok, kiket örökké szeretni fogok,
a legnagyobb emberek, a csajok, a dogok,
a legszebb emlékeim idekötnek,
innen jönnek a képek, szememben könnyek...

TéOeM:
Régi szél fúj, a szívem belesajdul,
néha éjszaka a honvágy kurvára feldúl...
A lemenő Nap fényében fájni fog piszkosul,
hogy előbb vagy utóbb minden jó elmúlik, megvadul...
A telepen a békében éltem és néztem a tévében
hogy máshol a világban milyen szar lehetne életem...
Ide köt a vér, ideköt a múlt,
ide köt a jó, és ideköt a rossz...
Ide húz a szívem szava,
az utcáknak poros zaja,
ide húz hát minden, hidd el!
Lenn a telepen, régi tereken,
cigim tekerem és gyűlnek a haverjaim egyre többen...
A múlt, a jelen, a jövő illata felszáll,
aki keres, az engem a telepen megtalál!
A múlt, a jelen, a jövő illata felszáll,
aki keres, az engem a telepen megtalál!
 
Hozzászólás írásához kérjük jelentkezz be!

Zeneszöveg hozzászólások

Te vagy a kiválasztott!
Te

Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!

© 2024 - Zeneszöveg.hu Kft. - Minden jog fenntartva.
Kedves Látogatónk!

A Zeneszöveg.hu oldal teljes értékű használatához minimum Internet Explorer 8 vagy Google Chrome v8.0, illetve Mozilla Firefox 4.0 böngésző ajánlott. Az alábbi linkeken elérhetők a legfrissebb változatok.

Amennyiben korlátozott lehetőségekkel folytatni kívánod a böngészést oldalainkon, kattints a TOVÁBB gombra.

Tovább