Tudósok - Ma futó emberekkel találkoztam

ültem ma az utcán, megpróbáltam a kis madzagokat csoportosítani, gombolyagokba összenyomni, amikor egyszer csak egy nagy darab sportolót láttam elrohanni elõttem
- hová-hová ilyen gyorsan ?- kérdeztem
- jaj, nagyon nagy bajban vagyok, üldöz a halál, s én el akarok bújni elõle, futok a tûzoltókhoz, ott biztosan úgy el tudok bújni, hogy sose talál meg
furcsa egy pasi , gondoltam, s folytattam a munkámat, elõvettem kis dominós dobozomat, s kezdtem a kis madzagokat belecsoportosítani, amikor ismét egy rohanó embert vettem észre, s ez is sportoló volt
- mi a baj barátom ? – kérdeztem
- rohanok a halál elõl, el akar kapni, de én elbújok a tûzoltóknál, ott biztos nem talál meg soha
hát ez már aggasztó, gondoltam, s elõvettem mandzsettáimat a zsebembõl,
hét darab volt és lehetetlen volt párosítani õket, mégis megpróbáltam színük, kedvességük, bizalmuk szerint, arra is gondoltam, hogy esetleg a szebbeket betegyem a dominós dobozba, amikor ismét lihegést hallottam,
s egy eszeveszetten rohanó szerencsétlen sportolót láttam meg
- hová-hová Karcsikám ? –kérdeztem
- jaj, jóember segítsen, félek a haláltól, állandóan üldöz, s én nem tudok tõle elbújni, nem tud valami biztonságos helyet ?
- dehogynem, menjél a tûzoltókhoz, a pincéjükben úgy elbújhatsz, hogy sose talál rád
- köszönöm, rohanok is – mondta és elfutott
a mandzsettákat mégse a dobozba tettem, hanem újságpapírba csomagoltam és a kabátom belsõ zsebébe tettem, s megpróbáltam
a kabátom vállára két kis kitüntetésszerû szalagot ragasztani, de nem sikerült, s ekkor maga a rettenetesen ronda és unalmas halál futott felém
- hová-hová ?- kérdeztem
- a tûzoltókhoz – mondta
- miért mész a tûzoltókhoz
- mert ott egy csomó futó vár rám s találkozóm van velük ma
s elfutott
fut a halál, gondoltam magamban, fut a halál