Rengeteg - Törékeny

R.: Törékeny, az ember törékeny. Törékeny, olyan, mint egy vékony kis üvegszál. Törékeny, az ember törékeny. Nagyon, nagyon törékeny. Törékeny az ember.

1. Azt hittem erős vagyok. Igen, igen, igazi talpig férfi. Kitartó, kemény fickó, magabiztos, mint a galaktikus bolygóközi császár. Azt hittem, dögös vagyok. Szegény lányok, sokan vannak, de csak egy van belőlem. És a világ bámul rám, mint egy hősre a honfoglalás korából. De kiderül, hogy mégse így van (sajnos). Az élet kicsit kegyetlen. Felmerül, hogy a legkisebb bajban is (jaj, jaj) a gyenge szívem összetörik (és a könnyek előjönnek).
Jaj ne mondjátok ezt! (a gáton áttör az árvíz). Csitt-csitt! A végén úgy esem össze, mint a sérült kisgyerek, akit magamba rejtegetek.

R.: Törékeny…

2. Azt hittem okos vagyok. Hát persze! Einstein lelki kollégája. Rugalmas, kezdeményező. Dupla turbó észkombájn. A világ bármit is dob felém, tudod, nem zavar. Megvagyok. És te se aggódj! Bízd csak rám minden problémád. Rendben lesz. Majd elintézem neked. De kiderül, hogy mégse vagyok végtelen. A tények végképp kemények. Felmerül, hogy minél többet tanulok, annál kevesebbet tudok. (és az emberek sem figyelnek). Mintha mégse lennék maga a döbbenet. A végén úgy érzem magam, mint egy pattanás a világ legrondább békájának a seggén.

Most már belátom, hogy többé nem tudok magamban bízni. Most belátom, hogy szükségem van segítségre, szükségem van segítségre, szükségem van segítségre.
SZÜKSÉGEM VAN ISTENRE!!!!!!!