Vincze Lilla - Jössz még te is az én utcámba

Jól van, ne kezdjük újra, ne szólj, csak hallgass, becsaptál, nem vitás
Íme, helyemet mától itthagyom, nézd, üresen áll
Nem baj, engedj el így, jaj ne keress vétkest, nyugodtan élj tovább
Úgyis megbánod százsor a csalódás még utolér
Jössz még te is az én utcámba, kérsz még szerelmesen
Jössz még te is az én utcámba, úgysem felejtesz el
Csöngetsz te még az én ajtómon, vissza senki se hív
Jössz még te is az én utcámba, a vesztes te leszel így
Ó hagyd el a parázst, törd meg a varázst
Most mindegy, hogy merre jársz
Úgyis vissza találsz, de kellesz-e még, vagy hosszú a cél
Nincs most szükséged rám, de lesz ez még másképp
Visszafutsz majd hozzám
Nálam börtönöd vár, két karom a rács, jaj, nagyon vigyázz
Jössz még te is az én utcámba, kérsz még szerelmesen
Jössz még te is az én utcámba, úgysem felejtesz el
Csöngetsz te még az én ajtómon, vissza senki se hív
Jössz még te is az én utcámba, a vesztes te leszel így
Jössz még te is az én utcámba, kérsz még szerelmesen
Jössz még te is az én utcámba, úgysem felejtesz el
Csöngetsz te még az én ajtómon, vissza senki se hív
Jössz még te is az én utcámba, a vesztes te leszel így
Jössz még te is az én utcámba, kérsz még szerelmesen
Jössz még te is az én utcámba, úgysem felejtesz el
Csöngetsz te még az én ajtómon, vissza senki se hív
Jössz még te is az én utcámba.