Fenyő Miklós - Nyári Mikulás

Egy nyár esti pesti alkonyon
egy lány megjelent a balkonon.
Épp az ablakban álltam, a sült galambra vártam,
és ekkor mit láttam:
A szomszéd Szonja, a szívem szottya.
A copfját fonja, és a twistet ropja.
Forró szoknya, formás combja
szememet vonzza, és a szívemet ellopja.
Nyár van járjunk hát párban,
ne gondolj most a télre, gyere le a térre
kapsz egy csókot a hétvégére.
Nyári, nyári mikulás, ez a lányka kész kiborulás.
Én vagyok a hull a pelyhes, hulla szerelmes, sose türelmes
Nyári, nyári Mikulás.
Távol az erkély, a lány csupa rejtély
Száz titok, ezer kéj, egy teraszon elfér.
Száll le az alkony, és csak táncol a balkon,
izzad a markom, ahogy a távcsövemet tartom.
Nézz rám, s már hozom a létrám.
Látod, hogy feszül a zubbonyom, teli a puttonyom,
ha látná a dudád a kukkerom.
Nyári, nyári mikulás, ez a lányka kész kiborulás.
Én vagyok a hull a pelyhes, hulla szerelmes, sose türelmes
Nyári, nyári Miki-Mikulás.
Nyári, nyári mikulás, ez a lányka kész kiborulás.
Én vagyok a hull a pelyhes, hulla szerelmes, sose türelmes
Nyári, nyári Mikulás.
De a szomszéd Szonja csak a copfját fonja,
és a twistet nyomja a magnetofonja.
De ő rám sem pillant, egy lapot sem villant
csak a hajlakk csillant, de már az is elillant.
Tévedsz, nem vagyok erkélyenc.
Csak hát ő felül gömbölyű, alul domború,
így áll a balkoni háború.
Nyári, nyári mikulás, ez a lányka kész kiborulás.
Én vagyok a hull a pelyhes, hulla szerelmes, sose türelmes
Nyári, nyári Mikulás.
Miki-Mikulás
Nyári Mikulás
Nyári Mikulás
Hát jó estét jó kukkolást.