1. Manuel - Voodoo Baba (ft. Moriones) 
2. Manuel - Doktor (Torz)
3. Halász Judit - Boldog születésnapot![2009]
Wattamen - Budapest
| Szövegírók: |
Simon Vilmos Simon Virág Éva Miklós Ottó Salamon Gábor Simon Vilmos István |
|---|---|
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Megtekintve: Ma 1, összesen 5526 alkalommal
Beküldő
Dalszöveg
Gyönyörű Budapest a világon egyedül,
Ez az a hely, ahol születtem és élek.
Ó nem félek!
Ezen a földön sok ember menekül,
Keresi helyét, hol többet ér az élet,
De én nem félek!
Mikor a Gellérthegyre felmegyek
Este, hogy nézzem fentről a fényeket,
Elmúlik minden gond és ami fáj,
Eltűnik minden félhomály.
Valaki más is nézi a fényeket
Az, aki másképp látja az életet,
De neki nem túl szép az amit lát,
Kivetve érzi önmagát.
Gyönyörű a város, ezt nem kell mondanod,
Az éjszakai fényben a gondjaid elhagyod.
Nem emlékszel már, csak a jóra, a szépre,
Elvakított téged is Budapest fénye.
De nem minden arany, ami fénylik haver,
Mert van itt gazdag és van, aki hever
A lábad előtt, az utcán, a földön,
Na neki mondd meg, hogy szép ez a börtön.
Én tudom, tudod, nagyon nagy a különbség,
De bármit is teszel, nincsen segítség.
Az élet ilyen volt és ilyen is lesz,
Bárhogy akarsz, itt nem segíthetsz.
De tanulj meg valamit, hogy soha ne féljél,
A valósággal mindig szembe kell nézzél.
Szeretem a várost, mert ide születtem
És itt is halok meg szépen, csendben
Gyönyörű Budapest a világon egyedül,
Ez az a hely, ahol születtem és élek.
Ó nem félek!
Ezen a földön sok ember menekül,
Keresi helyét, hol többet ér az élet,
De én nem félek!
Mikor a Gellérthegyre felmegyek
Este, hogy nézzem fentről a fényeket,
Elmúlik minden gond és ami fáj,
Eltűnik minden félhomály.
Valaki más is nézi a fényeket
Az, aki másképp látja az életet,
De neki nem túl szép az amit lát,
Kivetve érzi önmagát.
Gyönyörű a város, ezt nem kell mondanod,
Az éjszakai fényben a gondjaid elhagyod.
Nem emlékszel már, csak a jóra, a szépre,
Elvakított téged is Budapest fénye.
De nem minden arany, ami fénylik haver,
Mert van itt gazdag és van, aki hever
A lábad előtt, az utcán, a földön,
Na neki mondd meg, hogy szép ez a börtön.
Én tudom, tudod, nagyon nagy a különbség,
De bármit is teszel, nincsen segítség.
Az élet ilyen volt és ilyen is lesz,
Bárhogy akarsz, itt nem segíthetsz.
De tanulj meg valamit, hogy soha ne féljél,
A valósággal mindig szembe kell nézzél.
Szeretem a várost, mert ide születtem
És itt is halok meg szépen, csendben.
Ez az a hely, ahol születtem és élek.
Ó nem félek!
Ezen a földön sok ember menekül,
Keresi helyét, hol többet ér az élet,
De én nem félek!
Mikor a Gellérthegyre felmegyek
Este, hogy nézzem fentről a fényeket,
Elmúlik minden gond és ami fáj,
Eltűnik minden félhomály.
Valaki más is nézi a fényeket
Az, aki másképp látja az életet,
De neki nem túl szép az amit lát,
Kivetve érzi önmagát.
Gyönyörű a város, ezt nem kell mondanod,
Az éjszakai fényben a gondjaid elhagyod.
Nem emlékszel már, csak a jóra, a szépre,
Elvakított téged is Budapest fénye.
De nem minden arany, ami fénylik haver,
Mert van itt gazdag és van, aki hever
A lábad előtt, az utcán, a földön,
Na neki mondd meg, hogy szép ez a börtön.
Én tudom, tudod, nagyon nagy a különbség,
De bármit is teszel, nincsen segítség.
Az élet ilyen volt és ilyen is lesz,
Bárhogy akarsz, itt nem segíthetsz.
De tanulj meg valamit, hogy soha ne féljél,
A valósággal mindig szembe kell nézzél.
Szeretem a várost, mert ide születtem
És itt is halok meg szépen, csendben
Gyönyörű Budapest a világon egyedül,
Ez az a hely, ahol születtem és élek.
Ó nem félek!
Ezen a földön sok ember menekül,
Keresi helyét, hol többet ér az élet,
De én nem félek!
Mikor a Gellérthegyre felmegyek
Este, hogy nézzem fentről a fényeket,
Elmúlik minden gond és ami fáj,
Eltűnik minden félhomály.
Valaki más is nézi a fényeket
Az, aki másképp látja az életet,
De neki nem túl szép az amit lát,
Kivetve érzi önmagát.
Gyönyörű a város, ezt nem kell mondanod,
Az éjszakai fényben a gondjaid elhagyod.
Nem emlékszel már, csak a jóra, a szépre,
Elvakított téged is Budapest fénye.
De nem minden arany, ami fénylik haver,
Mert van itt gazdag és van, aki hever
A lábad előtt, az utcán, a földön,
Na neki mondd meg, hogy szép ez a börtön.
Én tudom, tudod, nagyon nagy a különbség,
De bármit is teszel, nincsen segítség.
Az élet ilyen volt és ilyen is lesz,
Bárhogy akarsz, itt nem segíthetsz.
De tanulj meg valamit, hogy soha ne féljél,
A valósággal mindig szembe kell nézzél.
Szeretem a várost, mert ide születtem
És itt is halok meg szépen, csendben.
Zeneszöveg hozzászólások
Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!