Operettek - Mások vittek rossz utakra / A szabin nők elrablása

Album: nincs kép
Előadó: Operettek
Album: Keressük!
Szövegírók: Szenes Iván
Zeneszerzők: Horváth Jenő
Kiadó: Keressük!
Stílus: Táncdal
Címkék: csalódás, elveszett, érzelmes, fájdalom, lélekvesztő, mélypont, szomorú, válság, veszély [+]
Megtekintve: Ma 3, összesen 10797 alkalommal

Beküldő

Szoror

Szoror

Pontszám: 102

Dalszöveg

Legboldogabb nyugalomban éltem
És messze került a mélabú,
E színtársulat úgy hiányzott nékem,
Mint Trójának a háború.

Szép Borbálámnak éltem én szerényen,
Ki mindig halk és kedves volt velem,
De megjelent egy ripacsban a sátán
És feldúlta az életem.

Mások vittek rossz utakra engem,
A mások bűne az én hibám,
Nem volt semmi nagyravágyás bennem,
Nem is lett volna soha talán.

Tudom, hogy most intőt érdemelnék,
Ha osztályoznák az életet,
De mindig kettőn áll a vásár,
És az útelágazásnál szívem megtévedett.

Megértem, hogyha akárki más
Egy ilyen nagy hibát csinál,
De kérdem, hogy egy komoly tanár
Hogy lehet ilyen szamár?

Mások vittek rossz utakra engem,
De most az élet kijózanít,
A hamis gyöngy színes varázsa
Csak az üveg csillogása, s ez még nem boldogít.
Eredeti: Szenes Iván - Mások vittek rossz utakra engem
 
Hozzászólás írásához kérjük jelentkezz be!

Zeneszöveg hozzászólások

Te vagy a kiválasztott!
Te

Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!

© 2024 - Zeneszöveg.hu Kft. - Minden jog fenntartva.
Kedves Látogatónk!

A Zeneszöveg.hu oldal teljes értékű használatához minimum Internet Explorer 8 vagy Google Chrome v8.0, illetve Mozilla Firefox 4.0 böngésző ajánlott. Az alábbi linkeken elérhetők a legfrissebb változatok.

Amennyiben korlátozott lehetőségekkel folytatni kívánod a böngészést oldalainkon, kattints a TOVÁBB gombra.

Tovább