Karabély - Taníts meg élni

Füstül a gumi, felfedezi Pestet, suhan a turistajárat
Ó, a szentek bevonulnak, a fütty szól: ez Nemecsek
Tömött sorokban jönnek a felesek

A kéklő Duna partján én becsukom a szemem,
A kezem sarkig tárt kapukon dörömböl
Nehogy pirosra váltson a lámpa, a taccsot kidobja

A metrón nagy a tömeg, kopog a mankó
Hajtja a régi, a régi üldözős tangó,
Hogy odaérjen, ahol nem számít semmi
Vigyázz, a lámpa világít

Taníts meg élni, Kékszakáll
Villan a világtalan király
Lesben áll, de a szívén át szökik egy álom
A szirénák felsírnak, mert álmokban hisz az ember
Közben torta is, akad a konyhán tejszínes
Az étlapot, az étlapot legyen szíves

Csiklandozza már a szemedet a felkelő nap első sugara
A szíved a város felett, vigyorgok
Miért ne lehetne máma mindenki boldog

Csókot dobál utánad lila ruhában Mama Leone
Magában dumál, nincs magánál a város
Ipi-apacs, a Blahánál

Taníts meg élni, Kékszakáll
Villan a világtalan király
Lesben áll, de a szívén át szökik egy álom
A szirénák felsírnak, mert álmokban hisz az ember
Közben torta is, akad a konyhán tejszínes
Az étlapot, az étlapot legyen szíves

Tele van az asztal, ne add a savanyút
Marcipánrózsák közt csokis alagút mélyén üvölt a sárkány
A pásztor káromkodik a kártyán

De hiába keresi, nem leli a nyájat
Úttörővasúton robog az állatsereg az ég fele
Nyerget a sasra ki rak, ki viszi és a túlsó partra a szerelmet

Szofival ébred a révész, fülében Sors-szimfónia
A szélvész tépi a fákat
Ház a határon, terített asztal, étel a tálon

Taníts meg élni, Kékszakáll
Villan a világtalan király
Lesben áll, de a szívén át szökik egy álom
A szirénák felsírnak, mert álmokban hisz az ember
Közben torta is, akad a konyhán tejszínes
Az étlapot, az étlapot legyen szíves