Esti Kornél - Majomtangó

Különleges állatkertben vagyok,
Embereket etetnek a majmok,
Szédületes pavilonok alatt,
Sakkoznak a lovakkal a halak.

Kicsit fáj az az igazság, az, hogy
A majmok bizony jól tudták, hogy
Egy könnyen sebezhető rovar az emberi faj,
Sosem tudta igazán, hogy mit miért akar.

Most aztán megszívtuk,
A majmokkal kell majd tangóznunk és
A kábeltévé-szerelő is fára mászik,
A kávéházban, tavernában csörgőkígyó játszik.

Tudtuk, hogy elcsesztük a világot,
Mégsem értjük miért,
Miért fizet egy középkorú majom nő
A testemért?
Tudtuk, hogy elcsesztük a világot,
Mégsem értjük miért,
Miért fizet egy középkorú majom nő
A testemért, a lelkemért?

Az állatkert vécéjében
Pizsamába öltözött embereken éppen
Mentőautó hajt át, sietős a dolga,
Az állatkertben egyre több a késeléses móka.

Fekete erdőben egy terrorista kandúr,
Egyre több embert ejtene igen durván rabul,
A mozgólépcsők alól elfogynak a szívek,
Rakétasilók közt nőnek barna, sárga füvek.

Szép a tenger, szép a hajó,
Szép az ember, olyan tahó,
Kék a vére, kicsit maró,
Felkavar engem ez a majomtangó.

Lett volna elég időnk a majmok elől elfutni,
De kár ezen már szomorkodni, inkább menjünk szaporodni,
Szkafanderben hógolyózhatnánk az űrben egymás között,
És kozmikusan jógázhatnánk vidáman a Mars fölött.

Tudtuk, hogy elcsesztük a világot,
Mégsem értjük miért,
Miért fizet egy középkorú majom nő
A testemért?