Oláh Ibolya - Oly könnyű

Aida:

Eljött az óra, ez a perc már várt reám, csak lesben állt
Rám lelt e pillanat, és már vártam, mikor sújt majd le rám
Hova bújjak..???
Olyan mint a Halál, bárhol rám talál...

Hogy felejtsem el, hogy a nap majd reggel felkel..?
Hogy felejtsem el, ahogyan átölel a szél..?
Hogyan mondjam el, a minden volt de többé nem kell..?
Hogy hazudjam én, hogy bennem meghalt már nem él..?
Könnyű ez így, könnyű...

Eltemetem őt, s vele hal tudom a lelkem
Többé nem akarom látni, félek mégis győz a vágy
Nem keresem többé, majd az emlék úgyis rám lel
Nem szeretem őt, még ha csak mondom úgy is fáj
Könnyű ez így, könnyű...

Hát mikor halok végleg, testem él, de lelkem nincs már
Nincs jó döntés csak rossz, vár a mocskos árulás
Már nem vagyok csak élek, bárhogy lesz a semmi vár rám
Most halok vagy élek, majd egy perccel még tovább
Oly könnyű így, könnyű ez így, könnyű...

Ez gonosz gyilkos játék, hát az istenek miért játsszák..?
Miért én vagyok a vesztes, miért én vagy miért e nép..?
Imáinkért miért jár csak átok és nem áldás..?
Süket fenn az Ég, vagy nem lakja senki rég..?
Könnyű ez így, könnyű...

És nem feledem őt el, míg az Égen gyúlnak csillagok
De mától fenn az égen, nekem másik hold ragyog
És szétszakad a szívem, mégis megteszem, ha ez kell
És feloldoz az Ég, bár tudom áruló vagyok
Oly könnyű így, könnyű ez így, bírd ki hát!

Könnyű ez így, bírd ki hát!

Könnyű ez így, szép halál....