Hollós Ilona - Auf wiedersehen

1. Két idegent összeűz, összefűz néhány óra.
Szép, csodaszép az a nyár, az a tánc, az a nóta!
Nem értettünk semmit egymás nyelvén, (csak)
Együtt úsztunk, vitorláztunk Lellén.
"Madmoiselle" mondta ő, súgtam én: "Monsieur".

Végső búcsúzóra szól a nóta, drágám,
Holnap virradóra még egy szóra várj rám!
S a kézfogásnál azt suttogom én:
Auf wiederseh'n! Auf wiederseh'n!

Néhány tört idegen szó a vallomásunk,
Messze távol van hazád és el kell válnunk,
De mindörökre emlékezem én:
Auf wiederseh'n! Auf wiederseh'n!

A búcsú akkor szép, ha gyors, ha csendes,
Hát nyújtsd a kezed szótlanul!
Ha válni küld a sors két hű szerelmest,
Elfakul a virág, s egy csillag a porba hull.

Holnap éppen olyan nap lesz, mint volt tegnap,
Csak a két karomban már te többé nem vagy...
De téged soha nem feledlek én:
Auf wiederseh'n! Auf wiederseh'n! Auf wiederseh'n!

2. Szép a remény, az a tánc, az a csók kora nyáron.
Fáj a szívünk, tovaszáll a remény, meg az álom.
Néma jellel beszélgettünk titkon...
Néked "furcsa ország", nekem "itthon",
"Madmoiselle", "Monsieur" őszre jár az idő.

Végső búcsúszóra szól a nóta, drágám,...