Rico - Fantázia

Itt az R meg a májk, azt mondják hogy durva páros
mert a fantáziám haver mocskos mint a buta város
az agyam már nem bírja annyi mindent tapasztaltam,
matrica volt minden hibám én ezt kajak ragasztgattam.
Nem tudom kifejezni, csak a Magyar szarban
a múltam tizenhét év, de nem tűnt el
alattam van az a helyzet
mára már a mának élek
olyan vas álarcot hordok hogy nem látnak.
Mára félek, megilyedtem mert nem tudtam hogyan kezdjem
arra törekedtem annó,hogy majd legyen olyan reppem, ami megfeleljen,
de már az elvárás nem izgat
mert olyat baszok eléd amit az agyam meg a szív ad.
Énis meg szivtam, énis votlam szamárpados, de már
olyat irok neked ami simán aládtapos, amit nemfogsz zsebre tenni,
ami megtanít a jóra amit magamról mondok,
hogy figyelj minden egyes szóra.


Refrén (3x):

A fantáziám piszkos, de biztos azért tiszta kosz,
mert volt részem szerelemhez és már volt szerencsém
ribanchoz. Te ott még grimaszkodsz ha a tartalmat nem
látod, de ha nemis szeretnéd akkor magamnak pofázok.


Én manapság rád bízom, meg a fantáziádra,
hogy meg érted-e mit mondok,
gyere bassz át
hiába mert meg tanitott az utca,
mert felnevelt az anyám,
reppes lettem vágod, de nincs féldolláros gatyám.
Nálam a szív diktál, a gondolat, a vérem
az hogy honnan jöttem meg hogy segítséget kértem,
nem tudtam sok dolgot, de volt barátom ki vágta
ez mankó lett nekem, ez nem szúr majd hátba.
Bár ma már csak önmagamban bízok,
mert annyi szart hallok ha meg kajálom meghízok.
Már csak arról írok ami hatással van rám,
de nem játszom a tűzzel meg a parázzsal ha fáj
egyszer elhúzok innen, de még a fantáziád izgatom maradok itt
tesó amit érzek eléd kibaszom,
elhúzok innen,de még a fantáziád izgatom maradok itt
tesó amit érzek eléd kibaszom.



Refrén (3x):

A fantáziám piszkos, de biztos azért tiszta kosz,
mert volt részem szerelemhez és már volt szerencsém
ribanchoz. Te ott még grimaszkodsz ha a tartalmat nem
látod, de ha nemis szeretnéd akkor magamnak pofázok.



Nyújtottam a kezem, de még nem reppeltem nem kérted
ma már ott tartunk lassan,
ha már megszólalok féltek.
Pedig nem beafelek csak azt írom le mit érzek
mostanában olyat tolok, amit minden nap meg élek,
vagy már meg éltem és azért mozgatom az agyad,
mert a fantáziám ihlet
amíg a szám, a szívem marad
még a lábam mozog itt lent addig ne aggódj,
sokszor sok volt sok dolog, sok sorban sok történet
de ha szavakkal kell lőnöm van sorban sok töltényem
a pultot föl érem, ha kell bárpult székre állok,
én meg hívnálak egy sörre haver
bár ugy nézek rátok,ahogy ti rám,
mer a fantáziám határtalan határokkal
párszor csaptam a szarba
szabálytalan barátokkal fagytam a padra,
de mit tegyek ha ez vagyok
ha egyszer szerelmes meg csibész,
és ha mikrofonba ugatok te meg flesselsz te meg kimész...

Én manapság rád bízom meg a fantáziádra, reppes lettem vágod
Fantáziád izgatom, amit érzek eléd kibaszom...