Csík zenekar - Szagos a rozmaring

Szagos a rozmaring,földre hajlik az ága
Pántlikás kalapom hideg szél fújdogálja
Fújjad szellő,úgysem soká fújdogálod már
Mert a Ferenc Jóska katonája leszek már

Sebesen forog a magyar gőzös kereke
Mikor a belseje regrutákkal van tele
Egy barna lány sírva kéri a mozdonyvezetőt
Hogy hozza vissza néki a regruta szeretőt

Egy asszonynak két eladó láyna
Az egyik szegfű,a másik majoránna.
Én a szegfűt választom magamnak
Kalapomba tűzöm bokrétának

Elmondhatom Istenem,Istenem
Hogy gyászba borult az egész életem
Gyászba borul fölöttem az ég is
Mert katona lettem babám én is

Jaj istenem így kell annak lenni
Kalocsáról ki kell masírozni
De olyan vígan megyek ki belőle
Úgysem volt egy szép szeretőm benne

Garibaldi csárdás kiskalapja,
Nemzetiszín szalag lobog rajta.
Nemzetiszín szalag lobog rajta,
Kossuth Lajos neve ragyog rajta.

1862.ben felment Garibaldi egy nagy hegyre
Onnan nézte szép Magyarországot
Hogy harcolnak a magyar huszárok

Piros alma, ne gurulj, ne gurulj,
Barna kislány ne búsulj, ne búsulj,
Nem búsulok, nem biz én, nem biz én,
Jővő ősszel menyasszony leszek én.

Árok mellé esett a lépésem,
Szomszéd asszony fia a kedvesem,
Ki- ki áll a kisajtó elébe,
Fáj a szive a páros életre.