Rico - Varázspálca feat Filo

/Rico/

olyan taknyos kölyök vagyok nálam még nem ciki a G.I. Joe
a reppem ötven pontos ha úgy szúr meg mint a pikádo
nálam a kilátó mindig négy emelet magas volt
azért reppelek mert reppelek te meg erre szedsz be xanaxot
cinkel a parasztot viccelj vagy panaszkodj
forgatom a varázs pálcám te nyálazol én ragasztok
ragaszkodsz hozzám mint én a francia repphez
lehet shaolin gen vagy solar szintén a latinnal kezdek
szegedtől idáig szegeden úgy szabadon
addig írok amíg bírok amíg fel nem húz a szarom
ez nem zúz te barom hanem össze vissza présel
ha a pofám össze varrod ez nyakon ver tiszta kézzel
itt a pimasz érvel a becsületes nem mert minek
markoljuk a magicstick-et de nem gyógyítja a szívet
neked piros a színed ha a reppem zavarba hoz
nekem meg akkor hogy ha tapsolsz pedig nem is szavazhatok
mindig a magyarnak rossz de kussolok mert nem metszem
amit mások most vágnak le azt én réges régen lenyeltem
gyöngyösön vagy szegeden igazából kajak mindegy
amíg a szívem pajti és nem az agyam ihlet

/Filo/

le barnulsz minden betűmtől mint nyáron lenn a pályan
mikor kezemben a ladba aztán éjszaka a párnán
jár az agyam mint a motor a reppem nektek így szóljon
hogy iszkoljon ha kell mikor be indulok az illvoice-on
mondom...mondom...éjj
a legjobb dróton mondom észak itt a déllel
a belvében ha mixelek nem koccintok a kékkel
fogod mifelénk ez így megy mi van veled gyöngyös
egy az ország egy a nép az út olyan göröngyös
hogy már elkopott a star-om tereket át vágom
minden éjjel szeretem a tisza az oltárom
ahol láthatatlanul takarnak a házak
jó pap holtig tanul ha van elég alázat
láttam már százat mind két szemem nyitva
megfeküdt a jégen aztán soha nem állt vissza
le kopnak itt a nevek a falról mégis vannak
ujra fujják tiszteletből mindig fenn maradnak
verze jön a szívből hang a déli block-ból
én reppelek mit látok lent az ablakomból
mert le rombol ha lapultok a fűben
éjjelente mégírom azt ott vagyok a fülben
jó mert én ott vagyok a fülben....
08 én meg ot vagyok a fülben...

/Rico/

bedurrant a bicepszem mert olyan súlyt emeltem
amit az élet rám akasztott azt egy fél felessel lenyeltem
a zsákutcába nem egy beteg rám ugrálna
de már támasztanak páran Ricot mégis száz út várja
én pár uj számba pár nem ujat kivesézek
csak mert így dobban a szívem de már nem vágom kire nézzek
sapkát a fejre aztán arra megy a kapucni
haver a mikorofon a kézbe én nem foglak hagyni aludni
amit mi rakunk ki attól majd viszhangzik az ország
mert ez Filo, Rico báttya itt most szeged, gyöngyös szólt rád