Nyári Kálmán - Ki tudja miért?

Egy arc mely arcom felé fordul,
Egy szó a némaságon át,
Egy kéz mely kezem felé indul,
Ide talál vele, a boldogság. (Boldogság)

Ki tudja miért, szeretem úgy az esti csendet?
Mikor a szél a fák közt lopván átoson.
Ki tudja miért, szeretek úgy egy kedves verset?
Hogy százszor is (százszor is), elolvasom.
Ki tudja miért, mosolyog rám az első csillag?
Ha itt az éj, s harcol az árnyék és a fény. (Árnyék és a fény)
Ki tudja miért, más a világ amikor itt vagy?
Ki tudja miért, szeretlek Téged Én?

Ezernyi kérdés, ezernyi érzés,
Mindegyik szép, mindegyik álmokat ígér.
A legszebb álom, velem marad, életemben végig kísér.

Ki tudja miért, örülök úgy napsugárnak?
Ha itt a nyár, s körötte minden csupa fény.
Ki tudja miért, talán azért mert Téged látlak?
S talán mert, úgy szeretlek Téged Én.

Ezernyi kérdés, ezernyi érzés
Mindegyik szép, mindegyik álmokat ígér
A legszebb álom, velem marad, életemben végig kísér.

Ki tudja miért, örülök úgy napsugárnak?
Ha itt a nyár, s körötte minden csupa fény.
Ki tudja miért, talán azért mert Téged látlak?
S talán mert, úgy szeretlek Téged Én.
S talán mert úgy szeretlek, Téged Én.