Szikora Róbert - Ki ölel majd át...

Ki ölel majd át, ha messze jársz
Ki vigyáz ott rád, hogy el ne játszd
Amiért annyit sírtunk rég
Nem dobnám semmiért

Ki ölel majd át, ha messze jársz
Ki vigyáz ott rád, hogy el ne játszd
Amiért öltünk volna rég
Kell, hogy adj még egy esélyt

Én hiszem még a régi szép mesét
Ha kívánhatnék hármat,
Csak veled lennék párat, úgy mint
Százezerszer már, és most is szép
De tegnap éjjel nálad
Rám lehelt a bánat s így szólt

Így mesélt, így mesélt
Jön majd egy reggel
S nem leszel, nem leszel mellettem már

Ki ölel majd át, ha messze jársz
Ki vigyáz ott rád, hogy el ne játszd
Amiért annyit sírtunk rég
Nem dobnám semmiért

Ki ölel majd át, ha messze jársz
Ki vigyáz ott rád, hogy el ne játszd
Amiért öltünk volna rég
Kell, hogy adj még egy esélyt

A magányból majd ébred száz szeszély
Most sorolhatnék párat
De az élet ír majd százat
Nálad, megborul a nyár, az ősz, a tél
Minden hónap májust áraszt
És már mást szédít a válasz

Így mesélt, így mesélt
Jön majd egy reggel

Ki ölel majd át, ha messze jársz
Ki vigyáz ott rád, hogy el ne játszd
Amiért annyit sírtunk rég
Nem dobnám semmiért

Ki ölel majd át, ha messze jársz
Ki vigyáz ott rád, hogy el ne játszd
Amiért öltünk volna rég
Kell, hogy adj még egy esélyt

Így mesélt, így mesélt
Jön majd egy reggel

Merre járhatsz, hol a válasz
Együtt sírtunk, hány dalt írtunk át

Ki ölel majd át, ha messze jársz
Ki vigyáz ott rád, hogy el ne játszd
Ki ölel át, át, át, át

Ki ölel majd át, ha messze jársz
Ki vigyáz ott rád, hogy el ne játszd
Amiért öltünk volna rég
Kell, hogy adj még egy esélyt