After Crying - Csak mész...

Csak mész
ezer fény gyúl
itt az éj, s a benne búvó árny
a földre száll, mint sötétség
és súgva kér, hogy várj
csak neked szól
mégse hallod jól

Csak mész
letört ág csüng
tartja még egy ismeretlen kéz
a láthatatlan hallgatás
mely fáj, ha hozzád ér
csak neked szól
mégse hallod minden szavát jól

Hát jó, fúj a szél tovább
velem a múlt
belém karolt a macskaléptű nyár
vihar fátyla száll
hív félve hív tovább
idesuhant, fölém hajolt az öntudatlan nyár
vihar fátyla száll - villámlás

Csak mész
közöny kószál
zsebre gyűrve bánatát, mint én
a buszmegálló rád köszön,
hisz tudja, úgysem félsz
csak neked szól
mégse hallod jól

Csak mész
sehol sincs már nyitva bolt,
hogy visszaválthatnád
sok üvegkönnyed magányát,
mely két szemedből folyt
csak neked szólt
mégse sírtad minden szavát jól

Honnan jöttél, színes villám?
Honnan jöttél éppen hozzám?
Mit kívánsz?

Ó, hányszor tépett szét a szél
hányszor égett rám az alkony
bíbor kín
hűs könnyek ablakából néz
hívó sóhaját még hallom
engem hív
engem hív és kér
folyton hív és sír
mert már fél bennem minden pillantás
mindig nézz és mégse láss

Hány öngyújtóláng szív be még
álmos presszók füstje lebben
fülledt éj
hány éles villamoskerék
sírhat eltompult fülemben
engem hív
harmat száll és dér
hajnal vár és tél
mert már fáj bennem minden kézfogás
nézz rám csillag mégse láss

Még hányszor téphet szét a szél
hányszor törhet rám a reggel
bérházak ablakából néz
fáradt ébredést szór széjjel
engem hív
engem hív és kér
folyton hív és sír
mert már fáj bennem minden pillantás
minden boldog villámlás

Honnan jöttél?
Honnan jöttél?
Mit kívánsz?