Aradszky László - Üstdob szerenád

Az üstdobosnak üstdobosnak sorsa oly nehéz,
mert ha vinni kell száz kilót cipel.
Pálcajelre menydörögve fúj a sok zenész,
kinéz a lány az ablakon s az üstdobosra néz.

Nem kell néki bamba flótás,
üstdobost kíván, mert az férfi ám.
Dirr-durr zeng a hang a mázsás,
az ablakából csókot és virágot szór a lány.

Az üstdobosnak üstdobosnak szíve lángra kap,
muxli megfeszűl, és a dobra csap.
S akkorát szól vallomása összedől a ház,
erre is még rácifráz.

Ámúl és bámul sáppattan az oboás,
és majd el ájúl dühében a trombitás.
És ott leg hátúl sírva szól a harsonás,
hát fújhatunk mi bárhogy a nőknek nemvitás
csak az üstdobos kell nem más.

Az üstdobosnak üstdobosnak sorsa oly nehéz
mert ha vinni kell száz kilót cipel.
Pálca jelre menydörögve fúj a sok zenész
kinéz a lány az ablakon s az üstdobosra néz.

Nem kell néki bamba flótás
üstdobost kíván, mert az férfi ám.
Dirr - durr zeng a hang a mázsás
S az ablakából csókot és virágot szór a lány.

Az üstdobosnak üstdobosnak szíve lángra kap,
muxli megfeszűl, és a dobra csap.
S akkorát szól vallomása összedől a ház:
Minden összedől, zeng az ég a föld,
végűl szétmegy a dob, meg a dobnak az üstje,
így ér véget szomorú véget az üstdob szerenád.