MC Slink - Fény az út végén

Valahol most újabb harcok dúlnak,
könnyek áztatják a szemeket,
valahol most rettegve lapulnak,
anyjuk ölében ártatlan gyermekek.
Valahol most félelmet hoz a holnap,
cseppnyi országot vett listára a halál,
megvédeni őket, nem érdeke a világnak,
hiába a kiáltás, ha fülre nem talál.

Kérlek vigyázz rám!


Mc Slink:
Éltem az életem, addig amíg jólesett az élettől csak szenvedést és bánatot érdemlek
Ha ezt lett a jövőm akkor nincs előle futás, de nekem többet ér az élet mint a föld alatti tudás.

Mc Pita Ramos:(refr) 2x
Mert ha szállnék lennék szabad
de lelkem itt ragadt,
Szépen lassan eltemet az égbolt és nem marad,
más utánam csak egy színfolt
Hogy lássák amit gyümölcs ettem az volt tiltott

Mc Slink:
Szövetkeztem a gonosszal, elfogadtam az életet. megbocsájtást küldök én már a népemnek
az egész világnak melynek sokat köszönhetek, ismertem jó embereket szerettem az életet
Hiába a vágy ami mindig is bennem élt, rossz ember voltam és eljött értem a vég.
Hiába a szeretet és hiába az életem hiába a végzetem, HIÁBA IS LÉTEZTEM...

Mc Pita Ramos:(refr)
Mert ha szállnék lennék szabad
de lelkem itt ragadt,
Szépen lassan eltemet az égbolt és nem marad,
más utánam csak egy színfolt
Hogy lássák amit ettem gyümölcs az volt tiltott

Mc Slink:
új élmény, új élet, új képek, új ember lettem én mikor megszülettem,
féltek a szülők de hazugságba estem, rossz oldalon voltam és keserű világban éltem.
védtek a szülők de az önfejűség, fekete felhőket szórt és ez már nem nagyon véd.
reszketett,fehér,hideg lett a testem, és vártam a pillanatot hogy a halál jöjjön értem.

Mc Slink: (refr)
Az igazi bajtol amit takart az élet,
basztam erre és az élet is kivelem.
Mert tudta a választ és tudta mire nevelt.
Tudta az élet hogy hol lesz majd a helyem.
Nem fel az égbe maradok én lent,
vétkeztem annyit hogy ne jussak fel.
Éreztem lehet egy fény ami már megbocsájt,
és a végtelen... hűs magányába zár.

Mc Slink: (refr)
Elképzeltem a mennyországot, éreztem már a poklot,
életem lassan feladom és átlépem a pontot.
A halál fekete szárnya fonjon engem körbe,
S legyen otthonom ezentúl a végtelen nyugalom földje.
A fájdalmat leírni szavakkal már nem lehet,
Csak letörölni az elmúlt vérző könnyeket.
Kérdés a haláltól jó volt-e az élet
Válaszom erre, itt hagytam mindent...